A tanulmány azt vizsgálta, a digitális reklámozás hogyan támogatja a szerzői jogokat sértő honlapokat. Az unió hivatala tavaly májustól júniusig több mint 180 ezer reklámot gyűjtött össze 280 olyan honlapon, amely feltehetően szerzői jogokat sért azzal, hogy  illegális tartalomhoz biztosít hozzáférést.

A kutatás szerint 131 szektor hirdetései voltak érintettek a 280 honlap 1400 olyan weblapján, amelyek filmet, e-könyvet, zenét, játékokat és egyéb szoftvereket kínáltak. A hirdetések 54 százaléka olyan magas kockázatú szektorok felületein jelent meg, amelyek felnőtt tartalmakhoz, vírusokhoz vagy egyszerűen csalókhoz kötődtek.

A tanulmány szerint a magas kockázatú reklámok 91 százalékának elhelyezéséért  az azonosított 232-ből mindössze 10 hirdető cég felelős. A szerzői jogot sértő weboldalak 86 százaléka ingyenesen teszi lehetővé felhasználói számára az illegális tartalmak letöltését vagy streamelését, míg a honlap üzemeltetői az azon elhelyezett hirdetésekből jutnak jelentős bevételhez, amelynek összege évente világszinten elérheti akár az 5,3 millió eurót (1,67 milliárd forint).

 Szakértők becslései szerint 2018-ban a hirdetők már nagyjából 53 milliárd eurót fordítanak majd ilyen digitális reklámokra világszerte.

A közleményben Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese kifejtette, a magyar oldalakon észlelt több ezer reklámot komoly figyelmeztetésként kell értékelniük a hirdetőknek. Az online marketingköltések jelentős emelkedésével az automatizált módon elhelyezett hirdetések egyre súlyosabb veszteséget jelenthetnek a hirdetőknek, mivel azok egyre nagyobb arányban jelennek meg olyan felületeken, amelyek szerzői joggal védett tartalmakhoz biztosítanak illegális hozzáférést. Hozzátette: mivel a jogsértéssel gyanúsítható oldalakon megjelenő hirdetések a fogyasztók számára is komoly kockázatot jelentenek, az ilyen weboldalak felszámolása csak a magyar és a nemzetközi hatóságok sikeres együttműködésével lehetséges.

Tavaly nyáron döntött arról az Országgyűlés, hogy támogatja a 2024-es nyári olimpia és paralimpia budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándékot. Debrecen – mint az egyik lehetséges vidéki helyszín – nem sokkal később támogatta a pályázati szándékot.

Válogatott mérkőzés a Nagyerdei Stadionban

A közgyűlés múlt heti ülésén újból téma volt az olimpia, a pályázat részeként ugyanis valamennyi olimpiai eseménynek otthont adó városnak alá kell írnia egy garancialevelet, amelyben elfogadják a Rendező Város Szerződésének, az Olimpiai Chartának, valamint a NOB Etikai Kódexének rendelkezéseit. A közgyűlés úgy határozott, felhatalmazza Papp László polgármestert a garanciavállalás aláírására.

Ugyanebben a kérdésben szavaz a szerdai napon a fővárosi közgyűlés, emellett döntenek az úgynevezett Master Plan elfogadásáról is, s meghatározzák azokat a helyszíneket, melyekkel Budapest pályázik az olimpia rendezésére. Az előterjesztés egyik melléklete a Fővárosi Önkormányzat várostervező közszolgáltatójának, a BFVT Kft-nek a helyszínkiválasztásról szóló javaslata.

Kosárlabda Európa-bajnokság a Főnixben

Ebben az áll, hogy Budapest mellett Balatonudvariban, Balatonfüreden, Győrben, Miskolcon, Szegeden, Székesfehérváron, Üllőn, Veszprémben és Debrecenben rendeznének sportversenyeket. Debrecen két helyszínnel, a Nagyerdei Stadionnal és a Főnix Csarnokkal szerepel a szakmai anyaggal, a stadionban labdarúgó selejtező mérkőzéseket, míg a Főnixben kosárlabda selejtezőket rendeznének.

A tanulmányban az szerepel, hogy mindkét létesítmény megfelel a követelményeknek, azaz nincs szükség jelentős átalakításokra.

Budapest mellett a jelen állás szerint Los Angeles, Párizs és Róma száll harcba a 2024-es nyári olimpia és paralimpia játékok megrendezési jogáért. A 2024-es olimpia helyszínéről 2017 szeptemberében, a NOB 130. nemzetközi konferenciáján döntenek.

 A versenyhatóság szerint a bankszövetség a Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt. (Bankárképző) közreműködésével 12 éven át a verseny korlátozására alkalmas módon működtette a “BankAdat” adatbázist, így lehetővé tette a bankok számára, hogy üzleti titoknak minősülő stratégiai adatokat osszanak meg egymással. A hatóság álláspontja szerint a BankAdat keretében megvalósult információáramlás horizontális információcserének minősül, amely sérti mind a magyar, mind az uniós versenyjogi szabályokat. A GVH a bankárképzőre is kirótt 15 millió forint bírságot.

Kovács Levente közölte: a keresetben elsődlegesen arra kérik a bíróságot, hogy változtassa meg a GVH határozatát, és állapítsa meg, hogy nem volt jogsértés. A szövetség emellett kérte a büntetés végrehajtásának felfüggesztését.

 A főtitkár kifejtette: a BankAdat rendszer létrehozása az akkori jogi környezetnek megfelelő és szakmailag indokolt volt. Az adatbázisban kizárólag múltra vonatkozó információk kezelése valósult meg.

Hozzátette, az Európai Bizottság iránymutatása a horizontális együttműködési megállapodásokra vonatkozóan világos, “az információcsere csak akkor tekinthető egyértelműen versenykorlátozó célúnak, ha az jövőben tervezett árakra vagy mennyiségekre vonatkozó egyéni adatok versenytársak közötti cseréjében nyilvánul meg”.

A BankAdat továbbá soha nem tartalmazott árazási információkat, ügyféladatokat, ahogyan banktitkokat sem. A rendszer működése során adatait felhasználták a gazdasági tevékenységgel foglalkozó minisztériumok és más hatóságok is.

Kovács Levente kitért arra, hogy a Magyar Bankszövetség közzétette honlapján a BankAdat teljes adatstruktúráját, “ezzel is teljesen transzparens, nyilvános és egyértelmű formában bemutatva, hogy az adatbázis érzékeny (ügyfél)adatokat sosem tartalmazott”.

Zárkózottság, lehangoltság, hirtelen megváltozó viselkedés, romló iskolai eredmények – ezek lehettek volna az intő jelek, de ilyet nem tapasztaltak a gimnáziumban. Mélyen lesújtotta az osztálytársakat és az egész iskolaközösséget a váratlan, kettős tragédia, amelynek okait nem tudják.

A tanárokat és a diákokat megrendítette a két öngyilkosság

Az intézményben a felekezeti lelkigondozás mellett iskolapszichológus is segíti a diákok problémáinak megoldását – hangsúlyozta Bódis Zoltán igazgató. Már az első, novemberi haláleset után elkezdték az iskolai krízishelyzet kezelését. A múlt heti, második tragédia után egy szülői értekezleten a családokat is bevonták ebbe a munkába. Az intézmény külső szakemberek segítségét is kérte ahhoz, hogy az osztály és az egész iskolaközösség fel tudja dolgozni a két diák halálát.

– Egy debreceni alapítvánnyal dolgozunk ki most egy olyan programot, melybe bevonjuk a diákokat és a szülőket is, hogy minél alaposabban lássuk azt, hogy hol kívánnak a gyerekek többletsegítséget – hallhattuk Bódis Zoltán iskolaigazgatót.

A serdülőkor fizikai és lelki változásokat is hoz a fiatalok életébe. Konfliktusmegoldó és kommunikációs készségük még nem olyan, mint a felnőtteké. A serdülőkor önmagában is egy életkori krízis, ha ehhez más krízishelyzet is társul, azzal már egyedül nem biztos, hogy meg tud birkózni egy kamasz.

– A szülők válása, egy szeretett személynek az elvesztése, valamilyen fajta kudarc, s ha ezek a krízisek mind összeadódnak, és főleg, hogyha nem kap segítséget, támogatást a fiatal ebben az időszakban, akkor sokkal nagyobb problémák jelentkezhetnek – figyelmeztet Berényi András pszichológus.

A pszichológus szerint a serdülőkori tragédiák megelőzésében mindenkinek szerepe lehet. Az odafigyelő család éppúgy segíthet a gondokkal küzdő kamasznak, mint a barátok, az iskolatársak és a tanárok.

A közlés szerint a Liga elnöke a következő Liga Tanácson adja vissza mandátumát, annak a testületnek, amely megválasztotta e tisztségre. Gaskó István jelezte azt is, hogy hétfőtől nem él elnöki jogaival.

A szakszervezeti tájékoztatás szerint az elnökség a Liga Tanács ülését 2016. február 18-ra hívta össze. Gaskó István az elnöki tisztséget 1996 áprilisától töltötte be, munkájának eredményeként a Liga Szakszervezetek, mint konföderáció, kiemelt szereplőjévé vált a szakszervezeti mozgalomnak – olvasható a közleményben.

Az elnökség a bejelentést tudomásul vette, és felkérte Gaskó Istvánt, hogy töltse be a Liga Akadémia Kuratóriumának elnöki tisztségét, aki a felkérést elfogadta.

Az elnökség döntése értelmében a szervezet irányítását a Liga Tanács döntéséig a társelnökök látják el.