Szinai Péter elmondta, hogy a Nagydém melletti gyepterületen találtak rá az állati tetemekre, amelyek között frissebbek és régebbiek is voltak, az állatok mérgezése feltételezhetően hónapok óta tart.

Egerészölyvből találták a legtöbb elpusztult példányt

Hozzátette, a pusztítás elsődleges célpontjai a madarak lehettek, amelyek nagy számban élnek az érintett területen fontos táplálékuk, a sok pocok miatt, valamint erre enged következtetni az is, hogy a csalétket nyílt területre helyezték, így a madarak messziről észrevehették.

A szakember közölte: 23 egerészölyvet, 9 hollót, egy macskabaglyot, két rókát és egy házimacskát mérgeztek meg, négy fácánt és egy házigalambot pedig mérgezett csaliként helyeztek ki.

A lakosságtól érkezett bejelentés alapján múlt vasárnap ment ki a helyszínre a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának természetvédelmi őre, majd az igazgatóság további szakemberei, a rendőrség és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közreműködésével folytatódott a helyszínelés, amelyet keresőkutya is segített – összegezte a zoológiai és ökológiai szakreferens, hozzátéve, hogy méreggel való visszaélés és természetkárosítás ügyében nyomoz a rendőrség.

Szinai Péter elmondta, hogy a legnagyobb számban elhullott egerészölyv sem vadgazdálkodási, sem más jellegű kárt nem okoz, hiszen túlnyomórészt pockokkal táplálkozik, amivel inkább hasznot hajt, így a leggyakoribb indokként jelentkező, vélt károkozással nehezen magyarázható a cselekmény.

Hozzátette: hasonló eset leginkább az alföldi apróvadas területeken jellemző, ahol zömében szőrmés ragadozókat mérgeznek meg.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén legutóbb két éve Somogy megyében mérgeztek meg réti sasokat, ekkor másodlagos mérgezés történt, a madarak mérgezett rókatetemből ettek – fűzte hozzá.

Az elmúlt húsz évben több száz hasonló eset történt, jogerős bírói ítélet azonban még nem született, hiszen a bizonyításhoz tetten kellene érni az elkövetőt.

Öt hónap alatt készült el a bálázóháló- és zsineggyártással foglalkozó társaság új üzemcsarnoka. Az avatóünnepségen Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár azt mondta: bizakodásra ad okot, hogy egyre több külföldi befektető érkezik az országba. A cél, hogy minél több vállalat válassza ezt a térséget.

Már háromszáz dolgozójuk van

– Az, hogy a Tiszántúlon ilyen csúcstechnológiát alkalmazó, a világ egyik legfejlettebb gazdaságát, az izraeli gazdaságot képviselő cégek jelennek meg, ez azt jelenti, hogy van ebben a térségben hatalmas lehetőség, és az Epack példáján szeretnénk, hogyha mások is haladnának, és ezen nap, mint nap dolgozunk – hallhattuk Magyar Leventét.

Az izraeli anyavállalat főtevékenysége a mezőgazdasági csomagolóanyag-gyártás, a világ bálaháló-piacának több mint felét ők birtokolják. A berettyóújfalui társaság ügyvezetője beszédében úgy fogalmazott: a 90 százalékban külföldi piacra termelő vállalkozás nagyban hozzájárult a térség fejlődéséhez az elmúlt 6 évben.

– 2009 óta 9 milliárd forintot invesztált a gyár fejlesztésébe a tulajdonos, és egyre jelentősebb összegeket. 2014-ben 10 millió eurót, ez az új csarnok pedig közel 7 millió euróba került – mondta el Győrfi Sándor, az Epack Kft. ügyvezető igazgatója.

A beruházással negyven új munkahelyet hozott létre a társaság, így már csaknem háromszáz dolgozót foglalkoztatnak Berettyóújfaluban.

Kérdéseit személyesen felteheti az állatkert szakembereinek, akik élményekben gazdag programmal várják az érdeklődőket január 24-én, vasárnap 11 órától kezdődő szakvezetéses sétán.

Zöld leguán

A látogatókkal együtt etetik meg a Gibbonház lakóit, az Afrika ház madarait, és a Trópusi házban a kétujjú lajhárokat, a nagyszőrös tatut és karmosmajmokat. Meglessük a Majomházban a kolobuszok féltve őrzött kölykeit – Jakabot és Diót –, akiknek kíváncsisága egyre nő és egyre bátrabban és ügyesebben indulnak el felfedezni a világot. A Pálmaház-Terrárium két lakójával a vörösfoltos gabonasiklóval és a szakállas agámával közelről is megismerkedünk.

  Jakab István kifejtette: a kormány szerdán áttekinti az állami földek értékesítésével kapcsolatos ügyeket, január végén pedig újra megindul a földárverésre szánt területek felkészítése. Az elnök szerint a korábbi értékesítést nagy mértékben befolyásolta, hogy haszonbérlettel terhelten került-e meghirdetésre a terület, azonban a tavaly elfogadott törvénnyel a kormány megteremtette a haszonbérletek felülvizsgálatának jogalapját, lehetővé vált a bérleti díjak piaci szintre emelése.     

A Magosz elnöke felidézte, hogy a meghirdetett 200 ezer hektárból 130 ezer hektár állami föld kelt el, amelyek majd a szerződéskötést követő 60 nap után kerülnek a vásárlók tulajdonába, addig sok gazda, helyben lakó élhet elővásárlási jogával. Kiemelte: összesen 13 olyan külföldi tudott mintegy 1200 hektár földet szerezni, akiknek magyar gyökereik vannak, csak időközben vagy kettős állampolgárok lettek, vagy már régóta Magyarországon élnek és gazdálkodnak.

  Amal Alamuddin – aki Clooneyval kötött házassága után felvette a színész nevét – Khadija Ismayilova újságírónőnek ajánlotta fel, hogy elvállalja ügyét az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Ismayilova – aki az amerikai Szabad Európa Rádió munkatársa is – még nem válaszolt, de a Szabad Európa Rádió híradása szerint komolyan fontolgatja, hogy elfogadja a híres ügyvédnő segítségét.

Amal Clooney az elmúlt években több híres ügyet vállalt, a többi között Egyiptomban, Örményországban és a Maldív-szigeteken. Mindenütt olyan bebörtönzött emberek védelmét látta el, akiket emberi jogi és civil szervezetek szerint politikailag motivált vádak alapján ítéltek el. A libanoni születésű ügyvédnő kliensei közé tartozik például Abdalláh asz-Szenúszi volt líbiai hírszerzési főnök, Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató-portál alapítója, vagy a bahreini uralkodó, akinek ő a jogi tanácsadója. 2013-ban egy sor ENSZ-bizottság tagja volt, s őt kérte fel szíriai ügyekben főtanácsadójának Kofi Annan ENSZ-különmegbízott is.

A 40 éves Khadija Ismayilovát 2015 szeptemberében ítélték hét és fél évi börtönre, adócsalás vádjával. Az oknyomozó újságírónő azonban azt állítja: így akarták elhallgattatni őt és egyúttal hitelteleníteni a riportjait is, amelyekben a kormányzati korrupciót feszegette. Jelenleg a bakui börtönben, magánzárkában tölti büntetését, s az azeri kormány mellett működő emberi jogi bizottsághoz fordult fogva tartásának körülményei miatt.