Következzenek július és augusztus legfontosabb történései. Nézzék meg videónkat!

Dehir – Ez történt 2015-ben Debrecenben (július-augusztus)

Összességében sikeres évet zárt a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés. Idén már egyértelműen a gazdaságfejlesztési feladatokra koncentrált a testület. Ennek eredményeként az üléstermen kívül maradtak a napi pártpolitikai csatározások.

Pajna Zoltán

– Egész évben az volt a jellemző, hogy a határozati javaslatokra koncentrált a testület. Vannak olyan közgyűlések, amikor ellenszavazat és tartózkodás nélkül megy le valamennyi napirendi pont – mondta Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke.

Az évet értékelve Pajna Zoltán kiemelte: megyeszerte több tízmilliárd forint értékben készültek el szennyvízhálózatok, vízműtelepek, valamint teljes körű energetikai korszerűsítésen is átesett jó néhány önkormányzati épület és iskola. A fejlődés nem áll meg. A következő években a közlekedési infrastruktúra fejlesztésén lesz a hangsúly. Egyebek mellett az alsóbbrendű, a 4 és az 5 számjegyű utak felújítását tervezik a fejlesztésekre fordítható forrásokból.

– Az a célunk, hogy összességében egy olyan 600 milliárd forintos fejlesztési forrást tudjunk a megyébe a 2020-ig tartó időszakban idevonzani – jelentette ki a közgyűlés elnöke.

Pajna Zoltán hozzátette: a következő években a munkahelyteremtés mellett a turizmusfejlesztés és a megye nemzetközi kapcsolatainak szélesítése lesz a hajdú-bihari közgyűlés legfontosabb feladata.

A megyei közgyűlés elnökével készült hosszabb évértékelő beszélgetést pénteken este 20 órától láthatják a Debrecen Televízió Megyei Tükör című magazinműsorában.

Hiába figyelmezteti felfestés és tábla is az autósokat a Széchenyi utca és a nyugati kiskörút kereszteződésében, hogy meg kell állni, rendszeresen figyelmen kívül hagyják a jelzéseket az autósok.

Ez az autós alig lassított

Amikor a szokás szerint működnek a jelzőlámpák, nincs gond, hiszen akkor a piros megállítja az autósokat, de hétvégén, amikor csak sárgán villognak a lámpák, az autósoknak a stoptábla miatt kellene megállniuk. Ezt hagyják sokan figyelmen kívül.

A forgalmi rend egyébként a kiskörút második ütemének befejeződésével, november végén változott meg. Az önkormányzat illetékese elmondta, nem ez az egyetlen kereszteződés, ahol megváltozott a forgalmi rend. Erre pedig fel is hívták a figyelmet.

– A kiskörút forgalmának alárendeltük a keresztező utcák forgalmát, ezért több csomópontban módosult a forgalmi rend. Attól függetlenül, hogy a kereszteződéseket a KRESZnek megfelelően kitábláztuk, az elmúlt hetekben ’forgalmi rend változás’ táblákkal, és a jelzőlámpák folyamatos üzemeltetésével hívtuk fel erre a figyelmet – nyilatkozta

A hétvégén a köd miatt fokozottabban veszélyes volt a kereszteződés. Hamarosan pedig fagyni fog, és csúszhatnak is az utak, ami még inkább balesetveszélyes helyzeteket generálhat, ha nincsenek bekapcsolva a jelzőlámpák.

Zsúfolásig megtelt a Szent Anna Székesegyház előtti terület júliusban, a Szent Anna búcsú napján. Háromezren vettek részt a rendezvényen, amit rendhagyó módon nem Máriapócson, hanem Debrecenben tartottak. Ezzel is azt ünnepelték, hogy a városba 300 éve, 1715-ben térhettek vissza a katolikusok. Az emlékévben több mint 60 rendezvényt szerveztek a megyeszékhelyen.

– Azért volt fontos ez a rendezvénysorozat, hogy a katolikus identitás erősödjön, másrészt valóban bemutassuk, hogy a város története és a katolikus egyház debreceni története nagyon szorosan összefügg egymással – mondta Keresztesné Várhelyi Ilona, az emlékév koordinátora.

Az emlékévet hálaadó szentmisével zárták le vasárnap este. Palánki Ferenc megyéspüspök prédikációjában arról beszélt, hogy a család Isten szívében fogant.

– Az isteni szeretet közegében élünk. A családunk, a szeretett közösségünk az az Istennek a szeretetének a jelenlétét mutatja. Ezt élhetjük, ezt válthatjuk tettekre, ezt válthatjuk valóra – hallhattuk Palánki Ferencet.
A megyéspüspök beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy most kezdődött az Isteni Irgalmasság szent éve.

Ez december 8-án, a Szent Péter bazilika kapujának megnyitásával kezdődött, és 2016. november 20-án, Krisztus Király, a Világmindenség Ura ünnepén ér véget.

Az 1827-ben elkészült Nagytemplomot Péchy Mihály és Thallher József tervezte. A legkorábbi felvételei az 1800-as évekből valók; a XX. század elejére már a képeslapforgalom is mindennapivá vált, így abból az időkből is sok eredeti és hasonmás kiadvány maradt fenn. Ezeken az is látható, hogy a Nagytemplomnak feketék voltak az óralapjai, míg a villamosok (és előttük a gőzmozdonyok) eleinte a nyugati torony vonalában közlekedtek.

Tulok Ferenc képe

A püspöki palota 1912-ben épült meg, a Kossuth-szoborcsoportot 1914-ben avatták fel, az Aranybika mai palotáját pedig 1915-ben adták át. A teret és a főutcát már macskakő borította, s a piacozás, vásározás fokozatosan kiszorult az övezetből – például a Dégenfeld (mai Dósa nádor) térre és a Csicsogóhoz (a mai Árpád térre). A szobor előtt az 1940-es években már szép gyepszőnyeg volt, körülötte pedig sínbuszok is futottak.

Galéria megnyitása (11 kép )

Ezek a járművek is a II. világháborúban semmisültek meg, amikor a Nagytemplom is károkat szenvedett. Az 1950-es években már rendben volt a környék, de természetesen csakis az uralkodó „széliránynak” megfelelően, hiszen például az Alföldi-palota előtt is szovjet obeliszk állt. A ma már retronak nevezett korszakban hol aszfalt, hol káprázatos növénytakaró fedte a teret, s az 1960-as évek főtéri szökőkútja idején is már fehér számlapokról lehetett leolvasni az időt.

A Nagytemplom kilenc óraszerkezetének időnkénti összehangolatlansága, nem működése ma is sokszor témája az adomázgatásoknak, miként az épület előtti, valamikori nagy kanyar is. Az útszakasz ugyanis igen élesen hajlott, és az azon haladó buszok emiatt gyakran ijesztően megdőltek. A Nagytemplomot és a környékét egyébként a debreceni Hapák József is megörökítette, s az itt bemutatott képeslapok készítői között szerepel Csobaji Előd, Horváth Zoltán, Tulok Ferenc is. (Kiadók: Csokonai, Képzőművészeti, Magyar Posta, református egyház, Uropath.)

A fotósok természetesen a gyülekezeti hely belsejét is megörökítették, és emellett a magasba is szívesen emelkedtek. Húsz évvel ezelőtt Vígh István olajos pasztelljéről is képeslap jelent meg, de van olyan kártya is, amin rendőrök pózolnak a Nagytemplom előtt. Sőt, 2011-ben olyan lap látott napvilágot, amin egy szép nosztalgiakocsi ragyog a Nagytemplom előtt. Akkor volt 100 éves a debreceni villamosközlekedés, az átépített Kossuth tér pedig 10 éves. Azóta a Nagytemplom is újjászületett, hiszen 2014-ben „őt” is korszerűsítették és bővítették.