A művészetnek helye kell, hogy legyen az életünkben – ezt vallja Kovács István, aki évekkel ezelőtt elindított egy kiállítássorozatot az  Egri Borozó Borbarát Galériában.

Idén is folytatja ezt a kezdeményezést, melynek keretében február 4-én, csütörtökön – és nem a megszokott pénteki időpontban! – 17 órakor nyílik az új tárlat a Bajcsy-Zsilinszky utcai intézményben. Ezúttal a Kós Károly Művészeti Iskola ötvös és aranyműves osztálya örvendezteti meg a közönséget csoportos kiállításával. A 12/A-sok Állati jó című kiállítását Juha Richárd szobrászművész nyitja meg, gitáron közreműködik Szalontai Márton.

Jakab Tamás, az Orange Sofa énekese, és Tajti Viktor, a korábban megszűnt 2 Joints frontembere alkotja a Zion Refresh néven futó formációt. Első klipjüket – amit a Nagyerdőben forgattak – már több, mint 12 ezren látták.

A csapat most egy új dallal, illetve a hozzá tartozó videóval állt elő. Az árnyék a fiú-lány barátság témakörét járja körbe – mondják a srácok, akik azt tervezik, hogy tavaszig még öt dallal fogják elárasztani az internetet.

– Összeállt az élő session is, megvannak az élő hangszeres tagok, és kezdődnek most már a próbák is. Tavasszal Debrecenben akarunk nyitni egy lemezbemutatóval – mondja Jakab Tamás a terveikről.

Addig is: itt a Zion Refresh és Az árnyék!

Az internetet böngészve könnyű a debreceni Sensus zenekar nyomára bukkanni. A csapat tulajdonképpen már egy évtizede alakult, még 2006-ban, és többszöri tagcsere után, 2009-re formálódott egy igazán ütös belőle – mint a Mymusic.hu oldalon olvasható bemutatkozásukban. A Sensus a rockzene mellett kötelezte el magát.

Jelenet az új klipből

Kezdetben főleg a régi magyar hard rock slágereket vették elé, és azok mellett játszottak saját dalokat. Sokfelé megfordultak, felléptek a P. Mobil és Deák Bill Gyula előzenekaraként is, jól szerepeltek a Kelet Undergroundon vagy éppen a tavalyi Kedv, remények, trillák versmegzenésítési pályázaton. Ahogy a Dehir.hu is írta: jól hangszerelt muzsikájukkal, fergeteges gitárzenével idézték meg Csokonait és a csikóbörös kulacsot – s ezért bizony járt egy különdíj is.

Tíz év nem kis idő, ezalatt nyilván változhatott valamennyit a csapat: manapság „eklektikus rockzenét” játszanak, vallják, amibe szinte minden stílusból belefér valamilyen stíluselem, amit táncolható zenével és amit komolyabb dalszövegekkel ötvöznek.

A Sensus zenekar legénysége: Répási Renátó (ének), Támcsu Gergely (billentyűsök), Demetere András (basszus), Jakab Attila (dob) és Szotkó Gergő (gitár).

Itt van új klipjük, a Keringő (a nulláig és vissza). Tessék, nézzék meg, hallgassák meg, s mélyedjenek el a Sensus világában. (Lemezük itt érhető el!)

Szatmári Antal a legjobb zeneszerző díját nyerte el a tavalyi Kedv, remények, trillák pályázaton. A civilben tűzoltóként dolgozó fiatalember, aki egyúttal a KülönKiadás zenekar frontembere is, nemrég új műsorral állt elő.

Egy szál gitárral

– A nyertes pályázat óta többet foglalkozom a „dal-versekkel” – árulta el Szatmári Antal. – Mostanra már több mint háromnegyedórányi műsort írtam, József Attila, Ady Endre, Kosztolányi Dezső verseiből, és bátorkodtam saját szerzeményeket is beilleszteni a sorba. A zenekar mellett mindig ott volt a háttérben ez a lírai énem, szóval stílusváltásról nem beszélnék, inkább arról van szó, hogy most sokkal több időm és energiám van ezekre a dalokra, mivel a KülönKiadással most kisebb szünetet tartunk. A tagok élethelyzete jelenleg nem engedi, hogy kellő munkát tudjunk fektetni a közös zenélésbe.

Kérdésünkre, nem kockázatos-e a mai, technikai eszközökkel erősen telezsúfolt világban egy szál akusztikus gitárral színpadra lépni, a dalszerző elmondta: – A mai zenei palettán valóban nem egyszerű egy gitáros műsorral teret hódítani, de mindenképp szükség van rá. Sokan a versek, vagy éppen az akusztikus gitár egyszerű, befogadható hangulata miatt értékelik és keresik ezeket a műsorokat. Fontos, hogy a magyar kultúrának ezt a szegmensét is képviseljük és népszerűsítsük a fiatalok és az idősek körében egyaránt. Szerencsére sok mai zenész és zenekar tűzte ki ezt a célt maga elé. A médiában is egyre többször hallhatunk versekből született nagyszerű dalokat.

Úgy tűnik, jó döntést hozott, jó irányba indult Szatmári Antal, aki szólóban Szatmári Tony néven lép színpadra.

– Szépen sorakoznak a felkérések, és az eddigi visszajelzések nagyon biztatóak. Január 22-én, a Himnusz születésnapján például az ország másik felébe, Balatonlellére hívtak meg. Az ottani művelődési ház színháztermét megtöltő népes közönség nagy szeretettel fogadott. A lírai hangulatú, érzelmes késő délutáni találka után mindenki biztatott a folytatásra. Kultúrházak, művelődési házak, könyvtárak csendes termeiben, vagy akár művész klubokban, teázókban nagyon kellemes hangulatú délutánokat, estéket lehet varázsolni egy szál gitárral. Szeretnék minél többet találkozni a közönséggel, és egyre bővíteni a versek palettáját a műsoromban. Aztán egyszer egy „messzi-messzi galaxisban” talán több hangszer bevonásával is megpróbálkozok.

Addig azonban egyre többet muzsikál szólóban, és ha minden igaz, hamarosan visszatér a versenypályára is, mivel mint mondja, a Kedv, remények, trillák pályázat nagy mérföldkő volt a számára, ezért szeretne újra színpadra állni az idei versenyen.


Nem első ízben találkozhat a debreceni közönség Radics Márta munkáival: korábban szörnyeket, ufókat és egyéb fantázialényeket mutatott be, s úgy tűnik, ezt a vonalat folytatja kedden nyíló új tárlatával is. A kerámiákból és rajzokból álló kiállítás a Mese címet viseli.

Mint a művész nyilatkozta, ezek a munkák két ellentétes vonalon mesélnek az űrről. Egyrészt az ismeretlenre asszociálnak, másrészt ismerős, színes lények kavalkádjának adnak otthont. „A kerámiaszobrok különböző méretben más-más fantázialényeket ábrázolnak, melyek számos személyiséget képviselnek. A néha félelmetesnek tűnő arcok mögött nem rosszakarat, inkább titokzatosság, kíváncsiság és humor rejlik. A  rajzok sok ponton összehangolódnak a tárgyakkal. A képek gyakran tervek, előtanulmányok a szobrokhoz, melyek mégis önálló életre kelnek.”

Radics Márta tárlata február 2-án 17 órakor nyílik Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola M-Art Galériájában (Angyalföld tér 7.), és a hónap utolsó napjáig látható.

A Jászságból származó, jelenleg Miskolcon élő kerámiaművész 1997-ben diplomázott a Magyar Iparművészeti Egyetem kerámia szakán, majd 2010-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetem vizuális nevelőtanár szakán. A iparművész diplomát követően családjával Svédországban élt és alkotott. Jelenleg a Miskolci Fazola Henrik Szakképző Iskolában művésztanár.

Már diplomamunkájában felfedezhető volt a fantázialények megjelenése. Később porcelán technológiával készített különféle funkcionális tárgyakat, készleteket, lámpákat. Kipróbálta a mozaikrakás technikáit. Most elsősorban kerámiaszobrokat készít, életre keltve többek között ezt a kiállítást.