Az MTK menesztette László Csabát, az NB I-es labdarúgó-csapat vezetőedzőjét. A szakítás oka ismeretlen, jobban mondva nincs különösebb oka, legalábbis Domonyai László klubigazgató ezt állítja. Az új szakvezető a szezon végéig Teodoru Vaszilisz, az eddigi másodedző.

Szerdán az alábbi közlemény jelent meg az MTK honlapján: „A mai napon László Csaba vezetőedzői megbízatása megszűnt az MTK Budapest labdarúgócsapatánál. A klub megköszönte a szakember munkáját, és sok sikert kívánt neki az elkövetkezendő időszakra. […] Az OTP Bank-ligában szereplő együttes vezetőedzőjévé a mai nappal Teodoru Vasziliszt nevezte ki az MTK Budapest vezetése.”

Lászlót Csaba a Magyar Idők napilapnak ezt nyilatkozta:
– Persze hogy nem, mert engem is derült égből jövő villámcsapásként ért a hír. Szerda délelőtt közölte velem az elnök úr, Deutsch Tamás, az okokról nem tudok mit mondani, igazából fogalmam sincs. A hivatalos formula közös megegyezés, az anyagiakban megegyeztünk, mehetek isten hírével. A családom Edinburgh-ben él, a gyerekeim ott tanulnak, de azt hiszem, most inkább hazautazom Székelyudvarhelyre, a szülővárosomba. Aztán majd meglátom, hogyan tovább, most még fel kell dolgoznom a történteket – mondta a tréner, aki kacskaringós pályafutása során volt már Uganda és Litvánia szövetségi kapitánya, a Ferencváros, a Sopron, a skót Hearts és a belga Charleroi edzője, s Lothar Matthäus segítője is a magyar válogatottnál.

Domonyai László klubigazgatót is idézi a lap:
– Nem tudok konkrét okot mondani, nem történt semmi kirívó, László Csaba nem ütötte le a portást. Egyszerűen úgy gondoljuk, hogy most jött el a pillanat, most kellett váltanunk. Célkitűzésünk változatlan: az 1–6. hely valamelyikének megszerzése, s az előttünk álló öt idényben legalább háromszor kijutni az európai kupaporondra. Most még semmi sincs veszve, az ötödik helyen áll a csapat, egy pontra a dobogótól és kettőre a második helyezett Újpesttől. Ugyan Lászlóval tavaly nyáron hat évre kötöttünk szerződést, de nem kell kifizetnünk a teljes időszakra jutó bérét.

László a hatodik tréner az NB I-ben, akinek a 2015–2016-os bajnokságban idő előtt távoznia kellett.

Az MTK menesztette László Csabát, az NB I-es labdarúgó-csapat vezetőedzőjét. A szakítás oka ismeretlen, jobban mondva nincs különösebb oka, legalábbis Domonyai László klubigazgató ezt állítja. Az új szakvezető a szezon végéig Teodoru Vaszilisz, az eddigi másodedző.

Szerdán az alábbi közlemény jelent meg az MTK honlapján: „A mai napon László Csaba vezetőedzői megbízatása megszűnt az MTK Budapest labdarúgócsapatánál. A klub megköszönte a szakember munkáját, és sok sikert kívánt neki az elkövetkezendő időszakra. […] Az OTP Bank-ligában szereplő együttes vezetőedzőjévé a mai nappal Teodoru Vasziliszt nevezte ki az MTK Budapest vezetése.”

Lászlót Csaba a Magyar Idők napilapnak ezt nyilatkozta:
– Persze hogy nem, mert engem is derült égből jövő villámcsapásként ért a hír. Szerda délelőtt közölte velem az elnök úr, Deutsch Tamás, az okokról nem tudok mit mondani, igazából fogalmam sincs. A hivatalos formula közös megegyezés, az anyagiakban megegyeztünk, mehetek isten hírével. A családom Edinburgh-ben él, a gyerekeim ott tanulnak, de azt hiszem, most inkább hazautazom Székelyudvarhelyre, a szülővárosomba. Aztán majd meglátom, hogyan tovább, most még fel kell dolgoznom a történteket – mondta a tréner, aki kacskaringós pályafutása során volt már Uganda és Litvánia szövetségi kapitánya, a Ferencváros, a Sopron, a skót Hearts és a belga Charleroi edzője, s Lothar Matthäus segítője is a magyar válogatottnál.

Domonyai László klubigazgatót is idézi a lap:
– Nem tudok konkrét okot mondani, nem történt semmi kirívó, László Csaba nem ütötte le a portást. Egyszerűen úgy gondoljuk, hogy most jött el a pillanat, most kellett váltanunk. Célkitűzésünk változatlan: az 1–6. hely valamelyikének megszerzése, s az előttünk álló öt idényben legalább háromszor kijutni az európai kupaporondra. Most még semmi sincs veszve, az ötödik helyen áll a csapat, egy pontra a dobogótól és kettőre a második helyezett Újpesttől. Ugyan Lászlóval tavaly nyáron hat évre kötöttünk szerződést, de nem kell kifizetnünk a teljes időszakra jutó bérét.

László a hatodik tréner az NB I-ben, akinek a 2015–2016-os bajnokságban idő előtt távoznia kellett.

Az amerikai külügyminisztérium szerint Genfben a Szíria jövőjéről kezdődött konferenciát részben Moszkva miatt kellett felfüggeszteni, ezt az álláspontot John Kirby amerikai külügyi szóvivő fejtette ki szerdán Washingtonban.

A tárgyalások megszakadtak, a harcok folytatódnak

Az amerikai vélemény szerint ugyanis az orosz légicsapások kizárólag Bassár el-Aszad szíriai elnök (mérsékelt) ellenfeleire irányulnak. Sajtótájékoztatóján Kirby megismételte a Moszkvának címzett, többször hangoztatott amerikai felszólítást: katonai erejét Oroszországnak nem civilekre és Aszad elnök politikai ellenfeleire kellene összpontosítania, hanem a dzsihadistákra. A külügyi szóvivő ugyanakkor hozzátette: a genfi konferencia felfüggesztéséért a felelősség nem kizárólag Oroszországot terheli.

A BBC híradása arról szól, hogy a tárgyalásokon résztvevő szíriai kormányzati erők és az ellenzék képviselői képtelenek közös hangot találni. Az ellenzék addig nem akar visszatérni a tárgyalásokra, amíg folytatódnak a civileket is érintő damaszkuszi és orosz bombázások. A szíriai kormány tárgyalói úgy vélik, az ellenzék Szaúd-Arábia, Katar és Törökország sugallatára szakította meg a tárgyalásokat.

Kirby szerint Aleppó környékének bombázása után még több civil áldozatról, menekülő szírekről és a segélyszállítmányok útvonalainak elvágásáról érkeztek hírek, a szóvivő szerint tehát Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja ezért döntött a békekonferencia felfüggesztéséről. A külügyi szóvivő azonban kitartott amellett, hogy a béketárgyalások nem jutottak zsákutcába, csupán átmenetileg szünetelnek.

Staffan de Mistura ENSZ közvetítő február 25-re hívta össze ismét a békekonferencián részt vevő tárgyaló feleket.

Az amerikai külügyminisztérium szerint Genfben a Szíria jövőjéről kezdődött konferenciát részben Moszkva miatt kellett felfüggeszteni, ezt az álláspontot John Kirby amerikai külügyi szóvivő fejtette ki szerdán Washingtonban.

A tárgyalások megszakadtak, a harcok folytatódnak

Az amerikai vélemény szerint ugyanis az orosz légicsapások kizárólag Bassár el-Aszad szíriai elnök (mérsékelt) ellenfeleire irányulnak. Sajtótájékoztatóján Kirby megismételte a Moszkvának címzett, többször hangoztatott amerikai felszólítást: katonai erejét Oroszországnak nem civilekre és Aszad elnök politikai ellenfeleire kellene összpontosítania, hanem a dzsihadistákra. A külügyi szóvivő ugyanakkor hozzátette: a genfi konferencia felfüggesztéséért a felelősség nem kizárólag Oroszországot terheli.

A BBC híradása arról szól, hogy a tárgyalásokon résztvevő szíriai kormányzati erők és az ellenzék képviselői képtelenek közös hangot találni. Az ellenzék addig nem akar visszatérni a tárgyalásokra, amíg folytatódnak a civileket is érintő damaszkuszi és orosz bombázások. A szíriai kormány tárgyalói úgy vélik, az ellenzék Szaúd-Arábia, Katar és Törökország sugallatára szakította meg a tárgyalásokat.

Kirby szerint Aleppó környékének bombázása után még több civil áldozatról, menekülő szírekről és a segélyszállítmányok útvonalainak elvágásáról érkeztek hírek, a szóvivő szerint tehát Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja ezért döntött a békekonferencia felfüggesztéséről. A külügyi szóvivő azonban kitartott amellett, hogy a béketárgyalások nem jutottak zsákutcába, csupán átmenetileg szünetelnek.

Staffan de Mistura ENSZ közvetítő február 25-re hívta össze ismét a békekonferencián részt vevő tárgyaló feleket.

A magyar határtól mintegy harminc kilométerre fekvő Tasnádon nyitna menekültszállót a román kormány. A Szatmár megyei településen hatszáz, elsősorban szír migránsnak adnának átmeneti otthont, annak ellenére, hogy mind a település vezetése, mind a lakosság élesen tiltakozik ez ellen – írta csütörtöki számában a Magyar Idők.

Kereskényi Gábor, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője a lap megkeresésére elmondta: a kormány illetékesei senkivel nem egyeztettek előzetesen, még az önkormányzat tagjait sem értesítették az elképzelésről.

“Amint tudomást szereztünk a tervekről, tiltakozó akció indult, sikerült összegyűjteni több ezer aláírást. Jómagam interpellációt nyújtottam be Petre Toba belügyminiszternek, erre azonban a mai napig nem kaptam hivatalos választ” – mondta a képviselő.

Szerinte Szatmár megye földrajzilag sem indokolt helyszín, hiszen több mint 500 kilométerre van a délnyugati határrésztől, ezért ésszerűbb volna Temes vagy Krassó-Szörény megyében elhelyezni a migránsokat. “A legjobb megoldás az lenne, ha Románia is kerítést húzna az adott határszakaszra. Talán még nem késő észbe kapni, hiszen a menekültáradat nem fog enyhülni” – vélekedett.

A román belügyminisztérium a Tasnádon található régi csendőrlaktanyában helyezné el a menekülteket, ennek korábban csak egy részét újították fel.