Németországban a kormánypártok vezetői csütörtökön tisztázták a menekültügyi rendszer újabb reformjáról szóló tervek utolsó vitatott kérdéseit, a tavaly novemberben összeállított intézkedéscsomag így a kormány elé kerülhet.

Sigmar Gabriel alkancellár, a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke a koalíciós társ jobboldali CDU/CSU pártszövetség vezetőivel – Angela Merkel kancellárral és Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel – Berlinben folytatott tanácskozás után elmondta, hogy két évre felfüggesztik az oltalmazotti státusban lévők családegyesítési jogát.

Ezt a korlátozást főleg a bajor CSU sürgette és az SPD ellenezte. A kompromisszum végül az lett, hogy a korlátozást bevezetik, de a Törökországból, Jordániából és Libanonból áttelepítendő kontingensek összeállításában törekednek az oltalmazottak családjainak egyesítésére.

A november elején kidolgozott csomagot új elemekkel is bővítették, mindenekelőtt azzal, hogy kezdeményezik a törvényhozásnál Algéria, Marokkó és Tunézia átsorolását a biztonságos származási országok közé. Ezt a szilveszteri szexuális támadások és rablások tették szükségessé.

Az ország külügyminisztériumának bejelentése szerint a finnek azt tervezik, hogy körülbelül húszezer menedékkérőt kiutasítanak.

Ez azt jelenti, hogy az összesen 32 ezer menedékkérelmi igény majd kétharmadát visszadobták a hatóságok – mondta el az AFP-nek Paivi Nerg, a finn külügyminisztérium munkatársa.

Nerg azt is elmondta, hogy az ezt megelőző években körülbelül a kérvényezők 60 százalékát utasították el, de mostanra sokat szigorítottak az Irakból, Afganisztánból és Szomáliából érkezőket érintő kritériumokon. Hozzátette, hogy minden kérelmet egyesével bíráltak el.

Finnország 2015-től csak olyanoknak ad menekültstátuszt, akik tényleg közvetlen fenyegetettségnek vannak kitéve abban az országban, ahonnan érkeznek. Így az afgán, iraki és szomáliai migránsok jó eséllyel a jövőben se kapnak menedékjogot az országban.
Paivi Nerg nyilatkozta szerint a következő hónapokban két repülőt is indítanak a fedélzetükön olyan irakiakkal, akik deportálásra kerültek.

Svédország több mint 80 ezer migránsnak utasította el a menedékjogi kérelmét, akiket így kitoloncolnak az országból. A svédek akárcsak a finnek repülőgéppel szállítják vissza anyaországukba az elutasított menedékkérőket.

Kevesebben érkeztek Szíriából Görögországba az elmúlt hónapokban, viszont a jobb élet reményében útnak indult iraki menekültek száma növekedett – írja az európai uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex csütörtökön közzétett jelentésében.

Az elmúlt hónapokban tapasztalt változást az ügynökség azzal magyarázta, hogy az elmúlt negyedévben javult Görögországban a menekültek azonosítása és regisztrációja, s így kevesebben próbálkoznak hamis adatok megadásával.

Korábban olyanok is szírnek mondták magukat, akik más országból érkeztek, mert úgy gondolták: az öt éve zajló háború miatt szenvedő szírek könnyebb és gyorsabb ügyintézésben bízhatnak menedékkérelmük elbírálásakor.

Tavaly a menekültek 56 százaléka vallotta magát szíriainak, míg az októberben érkezők 51 százaléka, novemberben már csak 43 százalékuk, decemberben pedig 39 százalékuk.

Ezzel egy időben az Irakból érkező menedékkérők számának növekedése volt tapasztalható. Amíg októberben a regisztráltak 11 százaléka volt iraki, addig novemberben 12, decemberben 25 százalékra emelkedett az arányuk.

Az Afganisztánból érkezők a Görögországban regisztrált, hozzávetőlegesen 800 ezer menedékkérőnek nagyjából az egynegyedét tették ki a múlt évben.

Londoni pénzügyi elemzők szerint kétséges, hogy létrejöhet-e Szaúd-Arábia és Oroszország között egy olajtermelés-csökkentési megállapodás.

Az erről elterjedt találgatások hatására csütörtökön megugrottak az olajárak a világpiacon.

A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics iparági elemzői csütörtöki helyzetértékelésükben kifejtették: ezeket a meg nem erősített híreszteléseket – amelyek szerint a szaúdiak 5 százalékos termeléscsökkentést ajánlottak fel arra az esetre, ha Oroszország is így tesz – komolyan kell venni, már csak azért is, mert a két ország egyenként napi 10 millió hordó olajat termel.

A ház szerint azonban nem magától értetődő, hogy Oroszország megbízható partner lenne ebben, részben azért, mert az orosz gazdaság recesszióban van, emellett a számos, egymással is versengő orosz olajvállalat a lehető legtöbb olaj eladására törekszik, vélhetően bármilyen áron.

Szaúd-Arábiában ezzel szemben az Aramco olajcég szinte monopolhelyzetben van.

Ráadásul az orosz olajipari vállalatok nem tudják egykönnyen nyitni-zárni az olajcsapokat, tekintettel a kemény téli időjárásra, és nincs is túl sok tározókapacitásuk – fejtegetik csütörtöki elemzésükben a Capital Economics londoni iparági szakértői.

A ház szerint mindebből az is következik, hogy az olajárak tartós erősödéséhez több kell “egy-két orosz illetékes elejtett megjegyzéseinél”.

A cég londoni elemzői közölték: 2016 végére 45 dollárig emelkedő világpiaci olajárat várnak, de ezt az előrejelzésüket mindenekelőtt a Kőolajexportáló Országok Szervezetén (OPEC) kívüli kínálat csökkenésétől várják, amelyet várakozásuk szerint az amerikai kitermelés visszaesése és a globális kereslet javulása okoz majd.

A Capital Economics elemzői egyelőre fenntartják azt az előrejelzésüket is, hogy a jelenlegi negyedév végén nem fogja meghaladni a 30 dollárt a nyersolaj hordónkénti árfolyama.

Más nagy londoni házak ugyanakkor az idei év egészére sem várnak 30 dollárt jelentősen meghaladó olajárakat.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni iparági elemzőinek jelentősen felülvizsgált új prognózisa szerint a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta hordónkénti átlagára 2016-ban 31,25 dollár lesz, és 2017-ben is csak 43,25 dollárig emelkedik.

A ház eddig 40, illetve 45 dolláros Brent-átlagot valószínűsített erre a két évre.

A JP Morgan londoni elemzői – nem kis részben meredeken lefelé módosított olajár-előrejelzésük miatt – most már alig 0,4 százalékos átlagos egész évi inflációval számolnak Magyarországon 2016-ban.

A címvédő Serena Williams két szettben (6:0, 6:4) megverte a negyedik kiemelt, WTA világbajnok lengyel Agnieszka Radwanskát az ausztrál nemzetközi teniszbajnokság elődöntőjében, ezzel pályafutása során hetedszer bejutott a melbourne-i Grand Slam-torna fináléjába. A világelső amerikai a döntőben a német Angelique Kerberrel találkozik, aki szintén két játszmában nyert a debreceni gyökerekkel rendelkező brit Konta Johanna ellen.

Konta Johanna

A hatszoros Australian Open-győztes amerikai szombaton a 22. Gran Slam-sikeréért lép pályára, amivel utolérné a profi tenisz történetében rekordernek számító, az abszolút örökrangsorban pedig a 24-szeres bajnok ausztrál Margaret Court mögött második helyen álló Steffi Grafot.

Serena a döntőben Angelique Kerberrel találkozik, aki véget vetett az egykori debreceni futballista és labdarúgó edző, Kertész Tamás unokája, a brit színekben versenyző Konta Johanna álmainak. A 7. kiemelt német pályafutása első Grand Slam-döntőjére készülődhet.

A 2013-as wimbledoni bajnokságon döntőt játszó Sabine Lisicki menetelése óta Kerber az első német, aki GS-versenyen bejutott a fináléba.

A szombati női döntő két szereplője, Serena Williams és Angelique Kerber eddig hatszor találkozott egymással, ötször az amerikai nyert, Kerber legutóbb 2012-ben győzött.