Donald Trump kikéri magának, hogy egy szerinte alkalmatlan tévériporter kérdezgesse a republikánus elnökjelölt-aspiránsok vitáját. Vetélytársa, Jeb Bush megvetően Obamához hasonlította őt emiatt.

Donald Trump

Nem akar részt venni a republikánus elnökjelöltségre pályázó politikusok iowai jelölőgyűlés előtti utolsó országos televíziós vitáján Donald Trump, a republikánusok jelenleg legnépszerűbb elnökjelölt-aspiránsa, mert alkalmatlannak tartja a vitát szervező Fox televízió műsorvezetőjét, Megyn Kellyt.

A Fox vezetői kiállnak és kitartanak műsorvezetőjük, Megyn Kelly mellett, és bár a televízió vezetősége közleményben utasította vissza Trump eljárását, a Fox hírigazgatója, Robert Ailes felvette a kapcsolatot Trump feleségével és lányával, hogy segítsenek megváltoztatni az üzletember álláspontját. Trump azonban hajthatatlan, csakis Rupert Murdoch-kal, a Fox tulajdonosával hajlandó egyeztetni.

Trump vetélytársai – elsősorban Ted Cruz texasi szenátor – bírálják Trumpot döntése miatt. “Ha valaki attól fél, hogy bárki is kérdéseket tesz fel neki, akkor milyen főparancsnok lesz belőle?” – élcelődött a Fox egyik műsorában Ted Cruz.

A többi elnökjelölt-aspiráns azt hangoztatja, hogy Trump távolmaradásával több idő jut majd nekik a véleményük kifejtésére. “Több időnk lesz beszélni, és ez nekem, de a többi jelöltnek is csak jó lesz” – kommentálta a fejleményeket Chris Christie, New Jersey állam kormányzója. “Tudjátok, ki az, aki szintén retteg a Fox kemény kérdéseitől? Barack Obama” – ezt Jeb Bush, volt floridai kormányzó írta mikroblogjában.

A Fox egyébként a Google-lal közösen szervezi a csütörtöki vitát, és ez lesz az első, amelyen Donald Trump nem vesz részt. Trump kampányának vezetője szerdán este közleményben tudatta, hogy az üzletember csütörtökön Iowában lesz, de pénzgyűjtő rendezvényt tart, amelynek bevételét a veteránoknak és a háborús sebesülteknek ajánlja fel.

Az osztrák parlament szerdán este elfogadta a módosított államvédelmi törvényt, amely a tervek szerint megkönnyíti majd a feltételezett terroristák elleni küzdelmet.

Az új törvény az előterjesztők szerint egyszerűbbé teszi a veszélyt jelentő csoportosulások és személyek kiszűrését, valamint a gyanúsítottak megfigyelését és az adatgyűjtést, hiszen a mostani hat hónap helyett akár hat évig is megőrizhetők lesznek az információk. A nyomozati szakaszba bevonhatnak olyan bizalmi embereket is, akik nem a hatósági kötelékeken belül dolgoznak. Végezhetnek továbbá olyan előzetes nyomozati eljárásokat, amelyek a “terrorista, az ideológiai és a vallási meggyőződés által motivált” bűnügyek felderítésben segítenek.

Megkezdi működését a belügyminisztériumtól független és önálló jogvédelmi szenátus is, amely a nyomozók és a bizalmi emberek munkáját felügyeli. A szenátus három tagja közül az egyiknek legalább tízéves bírói vagy ügyészi tapasztalattal kell rendelkeznie.

A módosítást a szociáldemokrata-néppárti kormánykoalíció szavazta meg. A törvény 2016 júliusától léphet érvénybe.

Az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szerint a módosított törvény súlyosan beleavatkozik az alap- és szabadságjogokba, a szintén ellenzéki Zöldek pártja a gyűjtött adatok továbbszolgáltatásának szabályozását hiányolta, az ugyancsak az ellenzék soraiban helyet foglaló Neos párt pedig a “túlzott mértékű” adatgyűjtés ellen tiltakozott. A Zöldek és az FPÖ az alkotmányossági felülvizsgálatát kérték. Szintén alkotmánybírósági vizsgálatot szorgalmazott az Osztrák Ügyvédi Kamara és több újságíró-szervezet is.

Korábban Bernhard Fink, az Osztrák Ügyvédi Kamara szabadságjogokkal foglalkozó tagozatának elnöke a tervezett törvénymódosításokat bírálva úgy nyilatkozott: fennáll annak a veszélye, hogy Ausztria egyfajta rendőrállam lesz.

Egy civil szervezet a törvény módosítása ellen tiltakozva több mint harmincezer aláírást gyűjtött.

Svédország mintegy 80 ezer olyan menedékkérő kitoloncolását tervezi, akiknek a menedékjog iránti kérelmét tavaly elutasították – közölte szerda este Anders Ygeman svéd belügyminiszter.

A népesség számához viszonyítva Svédország fogadta be a legtöbb migránst

A miniszter az SVT svéd televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a kormány a rendelkezés végrehajtására utasította a rendőrséget és a bevándorlási hatóságot.

Mint kifejtette: rendes esetben az elutasított menedékkérőket menetrend szerinti repülőjáratokon szállítják vissza hazájukba, a nagy számra való tekintettel azonban ezúttal charterjáratokat bérelnek erre a célra. Hozzátette, hogy várhatóan így is évekig tart majd, amíg mindenkit kitoloncolnak.

Svédországban tavaly 163 ezer menedékjog iránti kérelmet adtak be. Az év végéig feldolgozott mintegy 60 ezer kérelem 45 százalékát utasították el.

A skandináv országban a menekültválság miatt novemberben újra bevezették a határellenőrzéseket, január óta pedig minden autóbusz- és vasúttársaság köteles azoknak az utasainak a személyazonosságát megvizsgálni, akik a Dánia és Svédország közötti Öresund-hídon utaznak. A kormány közlése szerint azóta napi néhány százra csökkent a menekültek száma, amely korábban a heti tízezret is megközelítette.

A Wartburg című magyar film nyerte el az Emir Kusturica által alapított szerbiai film- és zenei fesztivál, a Kustendorf fődíját, az Aranytojást – közölte a díjátadóról beszámolva a B92 belgrádi televízió szerdán késő este a honlapján.

Borbás Dávid rövidfilmje egy 2010-ben megtörtént abszurd és tragikus postarablás eseményeit, körülményeit kísérli meg felidézni: két tisztességes családapa filmekből felkészülve saját Wartburggal indult rabolni, de a tököli börtön előtt lerobbant a kocsi.

Emir Kusturica szerb filmrendező fesztiváljának legfőbb díjaiért tizenhét film indult. Az Ezüsttojást a palesztin-francia-német koprodukcióban készült Ave Maria, a Bronztojást pedig az Erkin visszatérése című orosz alkotás érdemelte ki. A zsűri különdíját a Város című szerb film kapta.

A bolgár, kínai, horvát, magyar, izlandi, iráni, mexikói, palesztin, orosz, spanyol és szerb alkotásokról háromtagú nemzetközi zsűri döntött, amelyet Majida Abdi etióp producer, Divna Vuksanovic szerb filozófus és Flaminio Zadra olasz producer alkotott.

A fényképezésért járó Vilko Filac-díjat – amelyet az Underground, az Arizonai álmodozók és a Cigányok ideje című filmek szlovén operatőréről neveztek el – a magyar származású, Svédországban élő Borbás István és a francia Diane Baratier ítélte oda az Ave Maria operatőrének, Erik Mizrahinak.

A fesztivált kilencedik alkalommal szervezték meg a Mokra Gora hegységben, a Montenegró, Szerbia és Koszovó határán felépített autentikus faluban.

Február végéig 5 évre szóló útfelújítási programot állítanak össze – mondta Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkár szerdán az M1 aktuális csatornán.

Hozzátette: évente 1200 kilométert újítanak fel hazai költségvetésből.

Felidézte, hogy 2007-2013. között többnyire az új utak építése volt a jellemző, ezért nagy jelentősége van annak, hogy a kormány a magyar közút számára biztosítható új modellt engedélyezett, amelynek segítségével megállítják a vagyonvesztést és középtávon “utolérjük magunkat”.

Tasó László elmondta, hogy az idei évtől 2020 végéig 400 milliárd forintot fordítanak az utak működtetésére, fenntartására, karbantartásra.

A felújítás során megújulnak az útpályák megújul, a munkálatok kiterjednek majd a vízelvezetésre, a burkolati jelek felfestésére, és szükség esetén a buszmegállókra is.

Az államtitkár hangsúlyozta, a magyar gazdaság olyan helyzetben van, hogy az ország hazai költségvetésből tud új utakat építeni, illetve felújítani, uniós forrásból pedig a már jóváhagyott programokat lehet megvalósítani.

Az idén elkezdődnek az ütemezett útfelújítások, és emellé a következő 3,5-4 évben 400 kilométer új utat építenek – tette hozzá.