Együttes ülést tart pénteken a szlovéniai Brdo pri Kranjuban a magyar és a szlovén kormány a két miniszterelnök, Orbán Viktor és Miro Cerar vezetésével.

A két miniszterelnök felszólal egy üzleti fórumon is, amelyet a Szlovén Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a vállalkozásokat és a külföldi beruházásokat támogató szlovén ügynökség szervez.

A Balassi Intézet közölte: a Magyar Kultúra Napja alkalmából Orbán Viktor és Miro Cerar új magyar kulturális intézetet nyit meg pénteken Ljubljanában.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium a magyar-szlovén kapcsolatokról közölte: a két ország kapcsolatai a gazdaság, a kultúra és kisebbségpolitika területén egy új, intenzívebb együttműködési szakaszba léptek, és ennek eredménye a pénteki kormányzati csúcstalálkozó Brdo pri Kranjuban.

A két kormány különösen érdekelt egyes infrastrukturális projektek megvalósításában, így például a vasúti összeköttetés fejlesztésében és a vasútvonalak modernizálásában, a közúti kapcsolatok fejlesztésében, a határkeresztező gázvezeték és magasfeszültségű határkeresztező távvezeték kiépítésében. Lényeges a magyar bekapcsolódás a koperi kikötő fejlesztésébe, amelyről előrehaladott szakértői egyeztetések folynak jelenleg is.

Telefonon egyeztetett Barack Obama amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár az európai migrációs válságról – tudatta a Fehér Ház.

A két vezető egyetértett abban, hogy a közelgő londoni donorkonferencia lehetőséget kínál a migrációs válság kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítések összehangolására.

Obama a Fehér Ház tájékoztatása szerint tudatta Merkellel: szeptemberben, az ENSZ Közgyűlésének üléséhez kapcsolódóan állam-, illetve kormányfői csúcstalálkozót szervez, ahol új kötelezettségvállalásokra számít.

A berlini kancellária tájékoztatása szerint Merkel elmagyarázta az amerikai elnöknek a február 4-én, Londonban tartandó konferencia céljait, Barack Obama pedig ígéretet tett, hogy országa „lényeges” felajánlással vesz majd részt a megbeszélésen.

Steffen Seibert kancellári szóvivő tudatta azt is, hogy Obama és Merkel a szíriai, valamint az ukrajnai válságról is egyeztettek, s „mindkettejük számára csakis a politikai megoldás elképzelhető”, s a két ország továbbra is szorosan együttműködik egymással.

A február elején Londonban tartandó konferenciát november közepén, a világ legfejlettebb, valamint legjelentősebb feltörekvő gazdaságaiból és az Európai Unióból álló G20-csoport antalyai csúcstalálkozóján jelentette be a német kancellár. A rendezvény célja a menekültek és az őket befogadó országok támogatása.

A Fehér Ház arról is beszámolt, hogy Barack Obama részvétét fejezte ki a német kancellárnak az Isztambulban végrehajtott terrortámadás miatt, amelynek a legtöbb áldozata német volt.

Pokolgép robbant csütörtökön a gízai piramisok közelében lévő el-Haram kerületben; a detonációban legkevesebb hat ember életét vesztette, tizenhárman pedig megsebesültek – jelentette az egyiptomi sajtó.

A merénylet helyszíne

A halottak között van két rendőr és az érintett épület egyik lakója, a többi áldozat kiléte egyelőre nem ismert. A 13 sebesült közül kettő állapota válságos. Biztonsági források szerint a robbanószerkezet akkor lépett működésbe, amikor a rendvédelmi erők lerohantak egy lakást, amelyben a gyanú szerint radikális iszlamisták tartózkodtak.

Az észak-afrikai országban csaknem hetente adnak hírt kisebb-nagyobb merényletekről, az említett környéken is több hasonló erőszakcselekmény történt az elmúlt hónapokban.

Ugyancsak csütörtökön ismeretlen fegyveresek agyonlőttek öt rendőrt a Sínai-félsziget nyugati részén fekvő el-Arís városában. A támadás elkövetőjeként az Iszlám Állam dzsihadista szervezethez kötődő helyi csoport, a Vilájat Színáa jelentkezett.

Óriási küzdelemben a 1-0-ra és 2-1 re a magyar csapat vezetett, s 3-5-ről még egyenlíteni tudott ám a végén az erőtől duzzadó montenegróiak bedaráltak bennünket, és megérdemelten jutottak be a döntőbe, ami azt jelenti, hogy ott lesznek az olimpián is.

Bátori Bence (kék) igyekszik blokkolni Aleksandar Radovic lövését – MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Hiába védett remekül Nagy Viktor, s védekezett jól a magyar csapat, a negyedik negyedre a fizikálisan erősebb montenegróiak felül tudtak kerekedni. Válogatottunk rossz lövőszázalékkal próbálkozott gólt szerezni, úgy tetszett, Varga Dénestől várta mindenki a hálószaggató bombákat, ám őt gyakran két montenegrói is blokkolni tudta. A fiatal Mannherz Krisztián két találattal igyekezett “segíteni”, ám összességében: öt lőtt góllal nehéz meccset nyerni…

Maradt tehát a bronzmérkőzés a harmadik helyért a görögök ellen (a csoportküzdelmek rajtjánál 8-8 volt a két csapat összecsapásán az eredmény).

Válogatottunk áprilisban harcolhatja ki az olimpiai részvételt a Triesztben sorra kerülő, 12 csapatos tornán, amelyen négy együttes szerez riói indulási jogot.

Montenegró – Magyarország 8-5 (2-2, 2-1, 1-1, 3-1)
Gólok: N. Janovic, A. Ivovic 2-2, M. Janovic, Darko Brguljan, Drasko Brguljan és Vukcevic 1-1, illetve Varga Dénes és Manhercz 2-2, Hosnyánszky 1
.Szombaton 16.15-kor Görögország ellen játszunk a bronzéremért.

Több ezer ember tüntet már napok óta a parlament előtt a moldáv fővárosban, Chisinauban. A tüntetők kifogásolják, hogy a törvényhozás bizalmat szavazott az EU-párti koalícióhoz tartozó Pavel Filip miniszterelnök kormányának.

Ellenzéki tüntetők és rohamrendőrök a moldovai parlament előtt

A tüntetők „Töröljék a szavazást!”, „Tolvajok” kiáltásokkal tiltakoznak a parlament előtt, és a szavazás megismétlését követelik – közölte az AP hírügynökség. A tüntetők szerint az új miniszterelnök, Pavel Filip közel áll Vladimir Plahotniuc üzletemberhez.

A 101 fős törvényhozásból a kormány 57 támogató szavazatot kapott a jelen lévő 68 képviselőtől. A kompromisszumos kormányfőként megerősített Filip – aki kevesebb mint egy év leforgása alatt a harmadik miniszterelnök Moldovában – az előző kormányban az informatikai és kommunikáció tárca vezetője volt. A parlament korábban két másik miniszterelnök-jelölt személyét elutasította. Az új kormány megalakulásával elvileg elhárult az előre hozott választások szükségessége.

A szavazás előtt az oroszbarát ellenzéki pártok szervezésében tüntetés kezdődött a chisinaui parlament előtt, amelynek résztvevői megpróbálták megakadályozni a voksolást. A szocialisták, akik a moldovai parlament legnagyobb frakcióját alkotják, nem engedték fel a miniszterelnök-jelöltet a szónoki emelvényre, ami miatt a parlamenti többség úgy döntött, hogy a vita mellőzésével szavaz a kormányról.

Még novemberben rendeztek egy beszélgetést a Külügyi Intézetben a moldovai helyzetről, melyen kiderült: az országnak a nehéz gazdasági helyzeten kívül tavaly egyrészt egy kormányválsággal is szembe kellett néznie, másrészt az ország bankszektorának mintegy harmadát tulajdonló három pénzintézetből eltűnt egymilliárd dollár, amit a Moldovai Nemzeti Bank pótolt az adófizetők pénzéből.

Ennek kitudódása után, szeptember 6-án zajlott az a tízezreket megmozdító tüntetés, melyet nemes egyszerűséggel a helyi sajtó „minden idők legnagyobb utcai tüntetésének” titulált. A gyakran váltogatott miniszterelnökök közül az egyik Vladimir Filat volt, aki 2010 végén két napig töltötte be az elnöki posztot, mivel október 15-én letartóztatták az egymilliárd dollár elsikkasztásában való közreműködéséért.