A Szerbiában és Lengyelországban zajló kontinensvetélkedők hétfői játéknapján női vízilabdában és férfi kézilabdában egyaránt magyar-orosz mérkőzéseket rendeztek hétfőn este. Mindkét párharcban egy találat volt a különsbség a két együttes között. A medencében mi örülhettünk, a kézilabda csarnokban az oroszok.

Vízilabdásaink bravúrgyőzelmet arattak a csoportmásodik-helyről döntő összecsapáson, s ezzel (Keszthelyi Rita hat találata jóvoltából is) egy góllal (11–10) nyertek. Ezzel csapatunk elkerülte a másik ágról az olasz és a spanyol csapatot is, s a verhetőnek tűnő franciákat kapta a negyeddöntőre (legutóbb tíz gól különbséggel győztük le őket).

A magyar férfi kézilabda-válogatott ötgólos hátrányból négyet ledolgozva 27–26-os vereséget szenvedett Oroszországtól a férfi kézilabda Európa-bajnokság gdanski csoportmeccsén. Mivel az oroszok közvetlen riválisaink az olimpiai kvalifikációért folytatott harcban, így lépéshátrányba kerültünk velük szemben. A két gárda azonos Eb-selejtezős csoportból jutott ki a lengyelországi tornára, akkor a magyarok mindkétszer nyertek. Most nem sikerült újra megfognunk őket.

Az Eb-n nagy a tét: a győztes – francia siker esetén az ezüstérmes – kijut a riói olimpiára, illetve a világbajnok franciákon és az olimpiai selejtezőre már kijutott csapatokon – Lengyelország, Spanyolország, Dánia, Horvátország, Németország, Szlovénia – kívül a két legjobb együttes szerepelhet az ötkarikás selejtezőn.

Lengyelországban a magyar mellett a macedón, a szerb, az izlandi, a fehérorosz, a norvég, a svéd, az orosz és a montenegrói válogatott küzd az olimpiai selejtezős tornára még kiadó két helyért.

Női vízilabda
Magyarország – Oroszország 11–10 (2–1, 4–1, 3–3, 2–5)
Belgrád, 300 néző. Vezette: Alexandrescu (román), Putnikovics (szerb)
Magyarország: Gangl – KESZTHELYI 6, Antal, Garda, BUJKA 1, Szücs G., KISTELEKI H. 2. Csere: Takács O., Tóth I., Csabai, Illés A. 1, Czigány D. 1.

Férfi kézilabda
Oroszország – Magyarország 27-26 (14-10)
Gólok: Gyibirov 6/1, Selmenko 6, Gorbok 5, Csernoivanov 4, Atman 2, Kalaras 1, Siskarjov 1, Szoroka 1/1, Zsitnyikov 1, illetve Jamali 6, Nagy L. 5, Pásztor Á. 4/1, Iváncsik 3, Ancsin 2, Hornyák 2/2, Bodó 2, Bánhidi 1, Faluvégi 1

Be nem jelentett demonstrációt tartanak a taxisok Budapesten a Bajcsy-Zsilinszky út, József Attila út, Andrássy út kereszteződésében – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság hétfőn kora reggel honlapján. A taxisok a Uber magán személyszállító szolgáltatás ellen tiltakoznak.

A rendőrség tájékoztatása szerint a felsorakozott gépkocsik egy-egy forgalmi sávot szabadon hagyva akadályozzák a forgalmat.

A csomópontban a tömegközlekedést és a gépjárműforgalmat a rendőrség egy-egy forgalmi sávon biztosítja, és azt kéri, hogy aki teheti, kerülje el az útszakaszt.

A Budapesti Közlekedési Központ Facebook-oldalán azt közölte, hogy a 9-es és a 105-ös autóbuszok pár perces késéssel közlekednek.

Az MTI tudósítója szerint 100-120 taxi demonstrál, incidens nem történt. A taxik a buszsávot is elfoglalják, így a reggeli csúcsforgalom indulásakor torlódás várható.

A taxik szélvédőjén a Uber felirat pirossal áthúzva látható rajta a “No thanks!”, azaz a “Köszönjük, nem!” felirat.

Be nem jelentett demonstrációt tartanak a taxisok Budapesten a Bajcsy-Zsilinszky út, József Attila út, Andrássy út kereszteződésében – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság hétfőn kora reggel honlapján. A taxisok a Uber magán személyszállító szolgáltatás ellen tiltakoznak.

A rendőrség tájékoztatása szerint a felsorakozott gépkocsik egy-egy forgalmi sávot szabadon hagyva akadályozzák a forgalmat.

A csomópontban a tömegközlekedést és a gépjárműforgalmat a rendőrség egy-egy forgalmi sávon biztosítja, és azt kéri, hogy aki teheti, kerülje el az útszakaszt.

A Budapesti Közlekedési Központ Facebook-oldalán azt közölte, hogy a 9-es és a 105-ös autóbuszok pár perces késéssel közlekednek.

Az MTI tudósítója szerint 100-120 taxi demonstrál, incidens nem történt. A taxik a buszsávot is elfoglalják, így a reggeli csúcsforgalom indulásakor torlódás várható.

A taxik szélvédőjén a Uber felirat pirossal áthúzva látható rajta a “No thanks!”, azaz a “Köszönjük, nem!” felirat.

Dobogós helyen áll Magyarország az Európai Unió egyik fontos táblázatán: ma már csupán egyetlen állam kér el kisebb személyi jövedelemadót polgáraitól, mint hazánk – így fogalmazott a Magyar Idők című lapnak a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály rámutatott arra is, hogy az unió egyre több tagországa mérsékli a magánszemélyek közterheit. Ez is mutatja, hogy a kormány jól döntött, amikor öt éve szja-csökkentési programot hirdetett meg.

Varga Mihály

Január elseje óta 15 százalék a magyar személyi jövedelemadó (szja) egyetlen kulcsa, a mérték tavaly még 16 százalék volt.

Varga Mihály szerint a kabinet célja az elmúlt időkben nem változott: a tervek között továbbra is az szerepel, hogy a ciklus végéig tovább mérséklődjék a személyi jövedelemadó. A miniszter azt is elmondta, milyen megfontolás húzódik meg az elképzelés mögött. A 2010 óta formálódó adórendszer legfontosabb elve, hogy csökkenjen a munkavállalók jövedelmének terhe, a fogyasztás után fizetendő összegek viszont – amennyiben szükséges – emelkednek.

– Az új szisztéma a korábbinál jóval többet hagy a magánszemélyek zsebében, nagyobb adóterhet pedig csak annak kell fizetnie, aki többet is fogyaszt – magyarázta Varga Mihály. A mostani adószabályok ezért – szerinte – egyrészt igazságosak, másrészt mindenkit arra ösztönöznek, hogy legális keretek között minél több munkát végezzen el.

Arra a kérdésre, hogy mennyit hagyott az emberek zsebében a 2011 óta élő egykulcsos szja, a tárcavezető elmondta: a szabályrendszer az első három évben esztendőnként nagyjából ötszázmilliárd forinthoz juttatta a magánszemélyeket, a családokat. Ezek után 2014-ben hatszázmilliárdra szökött a társadalomnál jelentkező megtakarítás, ami tavaly tovább emelkedett, idén pedig ismét magasabbra ugrik: 2016-ban – a 2010-es viszonyokhoz képest – több mint 850 milliárd forint maradhat az adófizetőknél. – Az összesen 3600 milliárdos summa egyharmadát a gyermekkedvezmények teszik ki, 1300 milliárd forint tehát kifejezetten a családok boldogulását szolgálja – jegyezte meg Varga Mihály.

Az szja csökkentése kapcsán a tárcavezető még egy lényeges szempontra hívta fel a figyelmet: a jelenlegi 15 százalékos mértékkel hazánk dobogós helyen áll az uniós adóversenyben.

– Jelenleg egyetlen tagállam, Bulgária alkalmaz a magyarországinál kisebb elvonást, Litvánia pedig éppen ugyanakkorát, mint mi – mutatott rá a miniszter a Magyar Idők számára adott interjúban. Több más tagállamban is érdemi lépéseket tettek: az adócsökkentés napirendre került például Lettországban, Spanyolországban, Ausztriában és Belgiumban is. Ráadásul az Európai Bizottság mindinkább arra buzdítja az uniós országokat, hogy faragjanak a munkát terhelő adókon, így az szja-n, s, ha kell, inkább a forgalmi közterheket növeljék.

– Brüsszelben is belátták, hogy a kilábalást, a talpra állást fontos adóintézkedésekkel is támogatni kell. Az szja csökkentésével ugyanis növelhető a foglalkoztatottság, elősegíthető a tőkefelhalmozás és versenyképesebbé tehető a gazdaság – fogalmazott Varga Mihály a Magyar Idők interjújában. A miniszter úgy vélekedett: Magyarország ez ügyben az elmúlt öt évben kiváló példát mutatott Európának.

Dobogós helyen áll Magyarország az Európai Unió egyik fontos táblázatán: ma már csupán egyetlen állam kér el kisebb személyi jövedelemadót polgáraitól, mint hazánk – így fogalmazott a Magyar Idők című lapnak a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály rámutatott arra is, hogy az unió egyre több tagországa mérsékli a magánszemélyek közterheit. Ez is mutatja, hogy a kormány jól döntött, amikor öt éve szja-csökkentési programot hirdetett meg.

Varga Mihály

Január elseje óta 15 százalék a magyar személyi jövedelemadó (szja) egyetlen kulcsa, a mérték tavaly még 16 százalék volt.

Varga Mihály szerint a kabinet célja az elmúlt időkben nem változott: a tervek között továbbra is az szerepel, hogy a ciklus végéig tovább mérséklődjék a személyi jövedelemadó. A miniszter azt is elmondta, milyen megfontolás húzódik meg az elképzelés mögött. A 2010 óta formálódó adórendszer legfontosabb elve, hogy csökkenjen a munkavállalók jövedelmének terhe, a fogyasztás után fizetendő összegek viszont – amennyiben szükséges – emelkednek.

– Az új szisztéma a korábbinál jóval többet hagy a magánszemélyek zsebében, nagyobb adóterhet pedig csak annak kell fizetnie, aki többet is fogyaszt – magyarázta Varga Mihály. A mostani adószabályok ezért – szerinte – egyrészt igazságosak, másrészt mindenkit arra ösztönöznek, hogy legális keretek között minél több munkát végezzen el.

Arra a kérdésre, hogy mennyit hagyott az emberek zsebében a 2011 óta élő egykulcsos szja, a tárcavezető elmondta: a szabályrendszer az első három évben esztendőnként nagyjából ötszázmilliárd forinthoz juttatta a magánszemélyeket, a családokat. Ezek után 2014-ben hatszázmilliárdra szökött a társadalomnál jelentkező megtakarítás, ami tavaly tovább emelkedett, idén pedig ismét magasabbra ugrik: 2016-ban – a 2010-es viszonyokhoz képest – több mint 850 milliárd forint maradhat az adófizetőknél. – Az összesen 3600 milliárdos summa egyharmadát a gyermekkedvezmények teszik ki, 1300 milliárd forint tehát kifejezetten a családok boldogulását szolgálja – jegyezte meg Varga Mihály.

Az szja csökkentése kapcsán a tárcavezető még egy lényeges szempontra hívta fel a figyelmet: a jelenlegi 15 százalékos mértékkel hazánk dobogós helyen áll az uniós adóversenyben.

– Jelenleg egyetlen tagállam, Bulgária alkalmaz a magyarországinál kisebb elvonást, Litvánia pedig éppen ugyanakkorát, mint mi – mutatott rá a miniszter a Magyar Idők számára adott interjúban. Több más tagállamban is érdemi lépéseket tettek: az adócsökkentés napirendre került például Lettországban, Spanyolországban, Ausztriában és Belgiumban is. Ráadásul az Európai Bizottság mindinkább arra buzdítja az uniós országokat, hogy faragjanak a munkát terhelő adókon, így az szja-n, s, ha kell, inkább a forgalmi közterheket növeljék.

– Brüsszelben is belátták, hogy a kilábalást, a talpra állást fontos adóintézkedésekkel is támogatni kell. Az szja csökkentésével ugyanis növelhető a foglalkoztatottság, elősegíthető a tőkefelhalmozás és versenyképesebbé tehető a gazdaság – fogalmazott Varga Mihály a Magyar Idők interjújában. A miniszter úgy vélekedett: Magyarország ez ügyben az elmúlt öt évben kiváló példát mutatott Európának.