A széles körű tájékoztatás ellenére az elmúlt két évben több mint 3 ezer ember hagyott bent mintegy 600 millió forintnyi, a különféle pénzintézetek bedőlése után járó kártalanítást – derült ki az Országos Betétbiztosítási Alap Facebook-oldalán közzétett összesítésből.

Az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet esetében 2014 augusztusa óta 1176 ügyfél nem vette fel 176 millió forintját. Az Alba Takarékszövetkezet utáni kártérítést 152-en nem vették fel. A Széchenyi Hitelszövetkezet károsult ügyfelei közül 118-an nem jelentkeztek több mint 30 millió forintért.

A Széchenyi Banknál 155 ügyfél 42 millió forintja azóta is az OBA-nál van. A Tisza Takarék több mint 7000 betétese közül 108-an azóta sem jelentkeztek 30 millió forintjukért. A Buda-Cash-hez tartozó DRB Bank-csoport betétesei közül 1694-en nem jelentkeztek mintegy 359 millió forintért.

A széles körű tájékoztatás ellenére az elmúlt két évben több mint 3 ezer ember hagyott bent mintegy 600 millió forintnyi, a különféle pénzintézetek bedőlése után járó kártalanítást – derült ki az Országos Betétbiztosítási Alap Facebook-oldalán közzétett összesítésből.

Az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet esetében 2014 augusztusa óta 1176 ügyfél nem vette fel 176 millió forintját. Az Alba Takarékszövetkezet utáni kártérítést 152-en nem vették fel. A Széchenyi Hitelszövetkezet károsult ügyfelei közül 118-an nem jelentkeztek több mint 30 millió forintért.

A Széchenyi Banknál 155 ügyfél 42 millió forintja azóta is az OBA-nál van. A Tisza Takarék több mint 7000 betétese közül 108-an azóta sem jelentkeztek 30 millió forintjukért. A Buda-Cash-hez tartozó DRB Bank-csoport betétesei közül 1694-en nem jelentkeztek mintegy 359 millió forintért.

Vasárnap esti tv-vitájukon a Demokrata Párt elnökjelöltségére aspirálók elsősorban belpolitikai kérdésekről beszéltek, Hillary Clinton nemegyszer került vetélytársai támadásainak kereszttüzébe.

Hillary Clinton volt külügyminiszter és Bernie Sanders vermonti szenátor

Egymás eddigi politikájának ellentmondásaira hívta fel a figyelmet a három politikus: Hillary Clinton volt külügyminiszter, Bernie Sanders vermonti szenátor és Martin O’Malley volt marylandi kormányzó. A vitát az NBC televízió munkatársai moderálták, és a politikusok nemcsak egymással vitáztak nagyon hevesen, hanem interneten feltett nézői kérdésekre válaszolva is kifejtették álláspontjukat.

A legfőbb kérdések a fegyverviselés, az egészségbiztosítás, az oktatás költségei, az adóemelés, illetve az adócsökkentés, valamint az amerikai nemzetbiztonság és külpolitika voltak. Bernie Sanders például adóemelést javasolt, Hillary Clinton viszont jövedelememelést ígért a megfizethető egészségbiztosításhoz és oktatási költségekhez.

Sanders kritizálta Clintont a fegyverviselés ügyében képviselt álláspontjáért, miközben ő maga sem válaszolt arra kérdésre, hogy 2005-ben vajon miért szavazta meg a fegyvergyártó cégek immunitásáról szóló törvényt, és miért szavazott többször is a fegyverlobbinak kedvezően. Éles vita bontakozott ki – elsősorban Clinton és Sanders között – az egészségbiztosítás reformjáról is, illetve az ennek biztosításához szükséges pénz előteremtéséről.

A külpolitikát illetően Szíria, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni küzdelem és Irán volt napirenden. Clinton megerősítette, hogy egyetért Barack Obama elnök Szíria-politikájával, és ő sem szorgalmazza szárazföldi erők bevetését, inkább légi úton segítené a kurdokat és az Iszlám Állam ellen harcoló belső szír erőket.

Ebben a másik két elnökjelölt-jelölt egyetértett vele. “Szaúd-Arábia és Irán közti háborúról van szó Szíriában” – fogalmazott a volt külügyminiszter, aki ezúttal azt mondta, hogy örül az iráni nukleáris megállapodásnak, bár változatlanul éberségre int. Egyik jelölt-aspiráns sem akarná viszont újra megnyitni az amerikai nagykövetséget Teheránban.

Vasárnap esti tv-vitájukon a Demokrata Párt elnökjelöltségére aspirálók elsősorban belpolitikai kérdésekről beszéltek, Hillary Clinton nemegyszer került vetélytársai támadásainak kereszttüzébe.

Hillary Clinton volt külügyminiszter és Bernie Sanders vermonti szenátor

Egymás eddigi politikájának ellentmondásaira hívta fel a figyelmet a három politikus: Hillary Clinton volt külügyminiszter, Bernie Sanders vermonti szenátor és Martin O’Malley volt marylandi kormányzó. A vitát az NBC televízió munkatársai moderálták, és a politikusok nemcsak egymással vitáztak nagyon hevesen, hanem interneten feltett nézői kérdésekre válaszolva is kifejtették álláspontjukat.

A legfőbb kérdések a fegyverviselés, az egészségbiztosítás, az oktatás költségei, az adóemelés, illetve az adócsökkentés, valamint az amerikai nemzetbiztonság és külpolitika voltak. Bernie Sanders például adóemelést javasolt, Hillary Clinton viszont jövedelememelést ígért a megfizethető egészségbiztosításhoz és oktatási költségekhez.

Sanders kritizálta Clintont a fegyverviselés ügyében képviselt álláspontjáért, miközben ő maga sem válaszolt arra kérdésre, hogy 2005-ben vajon miért szavazta meg a fegyvergyártó cégek immunitásáról szóló törvényt, és miért szavazott többször is a fegyverlobbinak kedvezően. Éles vita bontakozott ki – elsősorban Clinton és Sanders között – az egészségbiztosítás reformjáról is, illetve az ennek biztosításához szükséges pénz előteremtéséről.

A külpolitikát illetően Szíria, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni küzdelem és Irán volt napirenden. Clinton megerősítette, hogy egyetért Barack Obama elnök Szíria-politikájával, és ő sem szorgalmazza szárazföldi erők bevetését, inkább légi úton segítené a kurdokat és az Iszlám Állam ellen harcoló belső szír erőket.

Ebben a másik két elnökjelölt-jelölt egyetértett vele. “Szaúd-Arábia és Irán közti háborúról van szó Szíriában” – fogalmazott a volt külügyminiszter, aki ezúttal azt mondta, hogy örül az iráni nukleáris megállapodásnak, bár változatlanul éberségre int. Egyik jelölt-aspiráns sem akarná viszont újra megnyitni az amerikai nagykövetséget Teheránban.

Vasárnap este megérkeztek Genfbe az Irán által szabadon engedett amerikai állampolgárok – közölte Jean-Marc Crevoisier, a svájci külügyminisztérium szóvivője. A három amerikait innen egy németországi katonai támaszpontra szállították.

Az amerikai-iráni kettős állampolgárok vasárnap hagyták el Teheránt egy fogolycsere-alku keretében, amelyre azután került sor, hogy életbe lépett az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és Irán között tavaly nyáron létrejött atomegyezmény.

Egy amerikai tisztségviselő elmondta, hogy a svájci repülőgépen Jason Rezaian, a Washington Post teheráni irodájának vezetője, felesége, Yegi, anyja, Mary, valamint Saeed Abedini idahói lelkész és Amir Hekmati volt tengerészgyalogos utaztak.

Azonban a negyedik fogoly, akinek az eltűnését csak tegnapelőtt jelentették, és akiről mindössze annyit lehet tudni, hogy a neve Nosratollah­Khosravi-Roodsari, nem volt a gépen.

Egy amerikai tisztségviselő elmondta, hogy az alku keretében szabadlábra helyezett ötödik foglyot, Matthew Trevithick bebörtönzött amerikai diákot, de őt már szombaton elengedték.