Az EU nem elégedett azzal, ahogyan Törökország teljesíti vállalását a migrációs nyomás enyhítésére, amiről az unióval a múlt év végén állapodott meg – jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke Amszterdamban, a féléves holland uniós elnökség nyitónapján tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Látunk bátorító eredményeket, de messze nem vagyunk elégedettek a török intézkedésekkel. További megbeszéléseket kell folytatnunk a hatékonyság javítása érdekében”
– fogalmazott a bizottsági alelnök.

Mark Rutte holland miniszterelnök kijelentette csütörtökön, hogy a kezdődő holland soros uniós elnökségnek az egyik legfőbb célkitűzése nem más, mint az Európába érkező migránsok jelentős csökkentése.

Timmermans azt is elmondta, hogy az utóbbi hetekben is nagy számban érkeztek migránsok Európába Törökországon keresztül, köztük legtöbben szíriaiak.

Az unió és Ankara közötti párbeszédért is felelős korábbi holland külügyminiszter arról tájékoztatott, hogy a jövő héten Törökországba utazik a novemberben egyeztetett közös cselekvési terv végrehajtásának elindítása érdekében.

Az EU-Törökország csúcstalálkozó keretében 2015. november végén Brüsszelben aláírt közös cselekvési akcióterv értelmében Ankara kötelezettséget vállalt arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az embercsempészek ellen, és visszafogadja az Európai Unióból kitoloncolt menedékkérőket.

Törökország mindezért cserébe többek között a vízumliberalizációs tárgyalások felgyorsítására és a területén élő több mint 2 millió menekült ellátását segítő 3 milliárd eurós pénzügyi segítségre számíthat.

Azonban Brüsszel a pénzt meghatározott projektekre, például a migránsgyerekek oktatására, a menekültek szállásainak kiépítésére és az egészségügyi ellátás javítására fizeti csak ki.

Rálőttek egy izraeli turistákra várakozó buszra csütörtökön a gízai piramisokhoz vezető főúton; sebesültekről nincs hír.

Az Al-Vafd című újság szerint arab izraeliekről van szó, ezt időközben az izraeli külügyi tárca is megerősítette.

A biztonsági forrásokra hivatkozó Al-Maszri al-Jóm című lap szerint a támadáskor a turistabusz a piramisokhoz vezető Al-Haram úton található Három Piramis nevű szálloda előtt várakozott a hotelből éppen kijövő izraeliekre. A turisták az eddigi ismeretek szerint nem sérültek meg, mindössze a buszban és az épületben keletkeztek károk.

A belügyi minisztérium biztonsági sajtófőnökének közleménye szerint körülbelül tizenöt ember gyülekezett a szálloda környékén, majd kivonultak a főútra, és ahogy elhaladtak a hotel előtt, petárdákat lőttek az épület előtt álló biztonságiakra. A közlemény szerint a rendőrök felléptek a csoporttal szemben, az egyik támadó ekkor sörétes fegyverrel lőtt a buszra.

Egyes szemtanúk szerint éles fegyver is eldörrent a támadók oldalán, ezt azonban hivatalos források nem erősítették meg. A gízai biztonságügyi igazgatóság vezetője, Háled es-Salabi az iszlamista indíttatású merényletet sejtető hangok megelőzése érdekében határozottan kijelentette: nem terrortámadásról, hanem bűnügyi esetről van szó.

Az Al-Maszri al-Jóm első jelentései még arról szóltak, hogy két merénylő motorbiciklin érkezett, majd miután a biztonsági erők sikeresen elüldözték őket, menekülőre fogták, és behajtottak egy mellékutcába, de egyiküket röviddel később elfogták. Az akcióban a lap biztonsági forrásai szerint tűzpárbaj is zajlott a rendőrök és a merénylők között.

Az elfogott elkövető kihallgatását végző nemzetbiztonsági tisztek jelenleg azt próbálják kideríteni, az illető kapcsolatban áll-e valamely, az országban tevékenykedő terrorszervezettel – írta az Al-Maszri al-Jóm.

A lap szerint a belügyi tárca szóvivője közvetlenül a sajtóhírek megjelenése után közölte, hogy a támadás mögött a Muzulmán Testvériség iszlamista mozgalom körülbelül tizenöt fiatal tagja áll. A tárca későbbi közleményeiben nem említették az elmozdított elnök, Mohamed Murszi mögött álló szervezetet.

A flamand nacionalista Új Flamand Szövetség (N-VA) egyik vezető politikusa abbéli reményének adott hangot szerdán, hogy Belgium tíz éven belül megszűnik létezni. A kijelentés heves tiltakozást váltott ki a vallon közösség részéről.

A VRT állami televíziós csatorna politikusokat és közéleti személyiségeket kérdezett arról, hogy hogyan látják az ország jövőjét 2020-ban. Arra a kérdésre, hogy Belgium 2020-ban is létezni fog-e, Liesbeth Homans flamand belügyminiszter igennel felelt, de kijelentette: reméli, hogy öt évvel később már más lesz a helyzet. „2020 túl korai” – tette hozzá.

A három másik párttal koalícióban kormányzó, Belgium legnagyobb politikai erejének számító N-VA Flandria függetlenségét tűzte zászlajára. A párt vezetői azonban eddig nem beszéltek arról, hogy mikorra tervezik az elszakadást.

A Le Soir című francia nyelvű belga napilap megkereste az önállóságpárti N-VA vezetőjét, Bart De Wever antwerpeni polgármestert, aki nem mondott ellent Liesbeth Homansnak, viszont hozzátette, ő személy szerint nem jelölne meg dátumokat. Sajtóhírek szerint a flamand belügyminiszter Bart De Wever egyik legszorosabb szövetségese.

A politikusnő szavai heves tiltakozást váltottak ki a franciaajkú vallon közösség számos vezető politikusa részéről. Didier Reynders belga külügyminiszter, a Reformer Mozgalom (MR) nevű vallon liberális párt tagja azonban nem tulajdonított nagy fontosságot Liesbeth Homans kijelentéseinek. Mint mondta, azoknak semmilyen kihatása nincs a kormány tevékenységére.

A tavalyi választásokon legtöbb szavazatot besöprő Új Flamand Szövetség hosszas tárgyalások után a Reformer Mozgalommal, a flamand kereszténydemokratákkal (CD&V) és a szintén flamand liberális párttal (VLD) lépett koalícióra.

A dél-koreai védelmi minisztérium szerint Észak-Korea szerdán nem hidrogénbombát, hanem fúzióval felerősített atombombát tesztelt. Phenjanban azt jelentették be, hogy sikeres kísérleti robbantást hajtottak végre hidrogénbombával, amelynek működése a magfúzió elvén alapul, szemben az atombombával, amely a maghasadást (fissziót) felhasználva idéz elő robbanást.

A nemzetközi közösség kétségbe vonta, hogy Phenjan valóban hidrogénbombát robbantott, de az biztos, hogy jelentős fegyverkísérlet történt, miután emberi tevékenység okozta földrengést észleltek Észak-Korea északkeleti részén, az ország legnagyobb nukleáris központja közelében. Dél-Koreában úgy vélik, sikertelenül teszteltek egy felerősített fissziós nukleáris fegyvert.

Azt is közölték, hogy Dél-Korea és az Egyesült Államok arról egyeztet, hogy stratégiai fegyvereket telepítsenek Dél-Koreába – egy atomtengeralattjáró, F-22-es lopakodó és B-52-es bombázó repülők állomásoztatása merült fel. Az észak-koreai fenyegetés fényében az is felmerült, hogy nukleáris fegyvereket juttassanak Dél-Koreába, a védelmi miniszter azonban ezt elutasította, közölve, hogy épp a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítése a cél.

Szöulban azt is bejelentették, hogy az Észak-Korea területén lévő, a két ország által közösen irányított keszongi ipari övezetben korlátozni fogják a munkások beléptetését, csak a termeléshez szükséges minimális létszámot engedélyezik. Az övezetben, melyet a két Korea közti közeledés jegyében hoztak létre, dél-koreai cégek alkalmaznak északi munkásokat.

Obama elnök szóvivője közölte: az első amerikai elemzések nem erősítették meg, hogy Észak-Korea sikeres hidrogénbomba-kísérletet hajtott végre, semmi nem történt, ami megváltoztatta volna az Egyesült Államok ismereteit Észak-Korea nukleáris kapacitásairól. Ugyanakkor további információkat gyűjtenek.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte az állítólagos hidrogénbomba-robbantást és új szankciókat helyezett kilátásba Észak-Koreával szemben. A kísérletet a nukleáris fegyverekre vonatkozó határozat nyilvánvaló megsértésének nevezték, az ellenlépések kidolgozásának azonnali megkezdését jelentették be.

Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet kijelentette: Észak-Korea elszigetelte magát és szegénységbe taszította polgárait a tömegpusztító fegyverek megszerzése utáni felelőtlen hajsza következtében. Az orosz ENSZ-nagykövet, Vitalij Csurkin viszont azt mondta, országa először szeretné látni a határozattervezetet, mielőtt dönt arról, hogy támogatja-e a további szankciókat.

A növekvő ütemű és intenzitású, Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíciós légicsapások Szíriában és Irakban az Iszlám Állam (IÁ) közel 2500 dzsihadistájával végeztek csak tavaly decemberben – közölte Steve Warren ezredes, a katonai szövetség szóvivője szerdán.

Az ezredes beszámolt arról is, hogy az Irakban az IÁ tavaly mintegy 20 ezer négyzetkilométer terület felett veszítette el uralmát, május óta pedig nem sikerült újabb területeket az ellenőrzése alá vonnia.

Közlése szerint a koalíciós légicsapások révén az Iszlám Állam az olajkitermelésből származó bevételeinek 30 százalékától is elesett. A tavaly októberben indított “Tidal Wave II” (Szökőár 2) nevű légi hadművelet keretében az IÁ által ellenőrzött olajkitermelő létesítményeket támadják, és mindeddig 65 bevetést hajtottak végre. Warren elmondása szerint a dzsihadista szervezet tavaly napi 45 ezer hordó olajt termelt, ami mintegy 34 ezerre csökkent a légi hadműveleteknek köszönhetően.