Két közel-keleti férfit tartóztattak le az amerikai szövetségi hatóságok, és terrorista cselekmény alapos gyanújával azonnal vádat emeltek ellenük. Az egyik férfit a kaliforniai Sacramentóban, a másikat a texasi Houstonban fogták el.

A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) bejelentése szerint a két letartóztatás között – bár hasonlóság van, de – közvetlen összefüggés nincs. Mindkét férfi Irakban született palesztin, aki az Egyesült Államokban él menekültként – közölte az igazságügyi minisztérium. Mindkettőjüket azzal vádolják, hogy hazudtak a hatóságoknak terrorista szervezetekhez fűződő feltételezett kapcsolataikról.

A Houstonban élő, 24 éves Omár Farádzs Szajed Al-Hardánt azzal vádolják, hogy támogatást akart eljuttatni az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezethez, a 23 éves sacramentói Mohammed Júnisz Al-Dzsajáb elleni vád pedig: a nemzetközi terrorizmussal kapcsolatban hamis nyilatkozatot tett.

Al-Hardan 2009 novemberében, iraki menekültként érkezett az Egyesült Államokba, és 2011 nyarán kapta meg az állandó tartózkodási engedélyt. A vádpontok között – az Iszlám Állam támogatása mellett – állampolgárság jogtalan megszerzése és hamis nyilatkozat szerepel. A férfi ugyanis az állampolgársági kérelem kitöltésekor valótlant állított, s elhallgatta az IÁ-hoz fűződő kapcsolatait. Ha bűnösnek találják, akár húsz évig tartó börtönbüntetést is kiszabhatnak rá.

A másik fiatal férfi, Al-Dzsajáb, 2011 októbere óta tartózkodik az Egyesült Államokban, 2012-ben és 2013-ban arról írt az egyik közösségimédia-fiókjában, Szíriába tervez utazni , hogy a dzsihadisták oldalán harcoljon. Aztán 2013-ban Chicagóból Törökországba, majd onnan Szíriába utazott. 2014 januárjában pedig már állítólag arról írt a közösségi oldalon, hogy Szíriában különböző terrorista csoportokkal, köztük az Anszár al-Iszlám nevű terrorszervezet soraiban harcol. Ugyanakkor nem volt és nincs jele annak, hogy Al-Dzsajáb egyesült államokbeli merényletek előkészítésében vett volna részt.

A két férfinak pénteken kell megjelennie a bíróság előtt.

Előzetesen vízumot kell kérniük azoknak a szíriai állampolgároknak, akik Törökországba légi, illetve tengeri úton érkeznek – jelentette be Tanju Bilgic török külügyi szóvivő.

A tájékoztatás szerint az erről szóló döntés még december 30-án született és pénteken lép hatályba.

Közölte, hogy péntektől a Törökországba légi és tengeri úton érkezőknek előzetesen vízumot kell beszerezniük. A török határra szárazföldön érkezőkre ugyanakkor – humanitárius megfontolásokból – továbbra is a nyitott határok politikája marad érvényben, vagyis nem követelik meg a vízumot.

Hozzátette, a vízumkényszer bevezetése elsősorban a harmadik országokból érkezőkre terjed ki, és az illegális bevándorlás elleni küzdelemmel van összefüggésben.

A török sajtóban kiemelték, hogy a bevezetendő korlátozás az Egyiptomból és Libanonból érkező szíriai állampolgárokra terjed ki.

Mivel Törökország nyitva tartja szárazföldi határait a szíriai állampolgárok előtt, sokan élnek azzal lehetőséggel, hogy Törökországon keresztül jussanak el, akár illegálisan is az Európai Unió országaiba.

Törökország és Szíria 2009-ben határozott a vízumrendszer eltörléséről. A szíriai válság és a harci cselekmények kezdete óta Szíriából több mint 2 millióan érkeztek Törökországba. Mintegy kétszázötvenezer szíriai él a török hatóságok által a menekültek számára létesített táborokban. A többi szíriai a környező régiókba és nagyobb török városokba települt. Egyes becslések szerint az ankarai kormány eddig mintegy 8 milliárd dollárt (2320 milliárd forintot) költött a menekültek ellátására.

Összesen 530 milliárd forinttal több folyt be az öt nagy adónemből az államkasszába, mint amennyit a kormányzat előzetesen remélt – írta a Nemzetgazdasági Minisztérium adataira hivatkozva a Magyar Idők pénteki számában.

A legnagyobb bevétel a társadalombiztosításhoz futott be, egészségügyi és nyugdíjcélra mintegy 4130 milliárd érkezett. Általános forgalmi adóból közel 3300 milliárd forintra folyt be, a személyi jövedelemadó-bevétel megközelítette az 1700 milliárdot, jövedéki adóból közel ezermilliárdos tétel származott, a társasági adó pedig csaknem 550 milliárdot hozott az államkasszába.

Az adóbevételek együttes növekménye a lap szerint nagyjából 530 milliárd forinttal haladta meg a várakozásokat. Ennek egyharmadát a társasági adó teszi ki, mivel több mint kétszázmilliárddal haladta meg a tervezettet. A forgalmi adónál szintén lényeges, 110 milliárdos többletet jegyeztek fel, a jövedéki adóból pedig 85 milliárdos plusz érkezett.

A minisztérium véleménye szerint a folyamatokban lényeges szerepet játszott, hogy tavaly várakozáson felül, több mint hat százalékkal nőttek a bruttó bérek, emellett többen vállaltak legálisan munkát, mint korábban. Leginkább ezekre a tényezőkre vezethető vissza, hogy a lakosság nagyobb összeget költött a boltokban, a szolgáltatóknál.

Pert indított Alabama állam az amerikai szövetségi kormány ellen, mert nem akar befogadni Szíriából, vagy más országokból érkező menekülteket – közölte Robert Bentley kormányzó csütörtökön.

A perkérelmet az alabamai kormány már be is nyújtotta a déli állam szövetségi bíróságán. A hivatalos indoklás szerint azért viszik ítélőszék elé az ügyet, mert Washington nem látta el elegendő információval az alabamai tisztségviselőket a befogadandó szír menekültekkel kapcsolatban. Alabama érvelése szerint a központi kormány nem tartotta be az 1980-as menekültekről szóló szövetségi törvénynek azt a részletét, amely szerint a hatalomnak “gyakran kell tanácskoznia” azokkal az államokkal, amelyeknek menekülteket kell befogadniuk.

A republikánus párti Bentley a tavaly novemberi, párizsi támadások után jelentette be, hogy Alabama nem hajlandó Szíriából és a térségből érkező menekülteket befogadni. Csütörtöki közleményében ezt az álláspontját a menekültek jelentette biztonsági kockázattal indokolta. Alabama azt követeli a kormánytól, hogy osszon meg a déli állammal minden birtokában lévő adatot a menekültekről, és további betelepítéseket ne helyezzen kilátásba, amíg ez nem történik meg.

Alabama a második szövetségi állam, amely pert indított Washington ellen ez ügyben. Texas tavaly decemberben nyújtott be perkérelmet hasonló indoklással.

Alabama más – az Egyesült Államokban ma fontosnak számító – kérdésben is “szembe megy” a szövetségi kormánnyal. Szerdán este az alabamai legfelső bíróság főbírája, Roy Moore elrendelte, hogy az állam területén a bírók nem adhatnak ki azonos neműek házasságáról szóló igazolást.

Ezt annak ellenére tette, hogy tavaly június óta Alabamában is kötelező érvényű az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság döntése, miszerint az azonos nemű párok házasságkötése jogszerű az Egyesült Államok összes államában.

Roy Moore főbíró közölte, az alabamai bíróknak az alabamai állam legfelső bíróságának döntése alapján kell eljárniuk, és amíg a bírói testület másképpen nem határoz, addig hivatali kötelességük az igazolások megtagadása.

A nyereményről szóló kupont a cukrászdában sütötték a Roscón de Reyes nevű édességbe, amelyet a spanyolok vízkeresztkor fogyasztanak.

A cukrászda 2007 óta rejt nyereményeket a süteményekbe, az akkori 500 eurós összeg mára jelentősen megnövekedett, ahogy a hely népszerűsége is. Minden évben rengetegen vásárolják náluk az ünnepi kalácsot a nyeremény reményében.

A fiatal pár az ABC című napilapnak elmesélte: amikor felvágták az édességet, még viccelődtek is azzal, hogy mi lenne ha nyernének, és amikor ez valóra vált, nem akartak hinni a szemüknek.

Nem León az egyetlen hely, ahol ilyenkor nyerni lehet az édesség vásárlással: Badajozban egy kislány 300 eurós ajándékutalványt talált a kalácsban, Madridban pedig az egyik nagy pékséghálózat gyémántot sütött bele annak a 22 ezer kalácsnak az egyikébe, amelyet az ünnepre készítettek.