A gyerekek körében népszerű program volt az állatok karácsonyán a fehér szamár vezette szekéren utazni. A legtöbben viszont a szakvezetéssel egybekötött sétán vettek részt.

Idén is sokan voltak kíváncsiak az Állatok karácsonyára

Az állatok karácsonyán volt miből válogatni a nagyerdei park lakóinak. Azon kívül, hogy az otthonukat feldíszítették almával és naranccsal, a menü is kiadós volt. Hirtelen azt sem tudták, mit válasszanak a nagy halom finomságból.

A látogatók a gibbonházból a leopárd és a kenguruk ketrece felé vették az irányt. Az állatok karácsonyára minden évben több százan ellátogatnak.

– Kijöttünk megnézni az állatokat. A fióka még túl sokszor nem volt állatkertben, tán kétszer eddig, és olyan jó idő van, kicsit sétálunk a karácsonyi ebéd után – hallhattuk Sörös Zoltánt.

Az érdeklődőknek a ragadozók tetszettek a legjobban. A séta fő attrakciója az oroszlánetetés volt. A nagymacskák egy percig sem haboztak, hamar kibontották a karácsonyi ajándékukat.

Az állatkerti gondozók számára minden évben fontos, hogy a látogatókon kívül a park lakói számára is emlékezetes legyen a szeretet ünnepe.

– Próbáljuk meglepni őket. Ugye viszonylag egy szűkebb területen laknak, mint az eredeti élőhelyükön, és kihívás az állatápolóknak is az, hogy olyan helyre varázsoljanak ételeket és ételkülönlegességeket, amelyek felkutatása megdolgoztatja mind szellemileg, mind fizikailag az állatokat – közölte Nagy Gergely Sándor, a Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit Kft. ügyvezetője.

Ezen a napon tartottak szülői értekezletet az örökbefogadóknak. Jelenleg csaknem hetven magánszemély vagy cég gondoskodik egy-egy állatkerti lakóról.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megyei szervezetei az idén is díjazták az élet számos területének kiválóságait, a sporttól a tudományig. A Megyei Prima díjat mind a tizenkilenc megyében, megyénként hárman nyerhetik el. Idén Hajdú-Biharban Dzsudzsák Balázs, a magyar labdarúgó válogatott csapatkapitánya nyerte a sport kategóriát.

A díjat december 27-én személyesen vette át a debreceni Nagyerdei Stadionban megrendezett ünnepélyes díjátadón. A Megyei Prima díj célja, hogy a díjazottak megismerhető példaképeivé váljanak szűkebb hazájuk közösségének.

Dzsudzsák Balázs elmondta, nagyon sokat jelent számára az elismerés és külön fontos neki azért, mert emlékezteti arra, honnan indult, és hova jutott el a pályafutása során.

– Nekem mindig fontos marad az a szűkebb terület, ahonnan elindult a pályafutásom. A focira születtem és óriási bennem a bizonyítási vágy. A Debreceni Focisuliban álmodtam magamnak egy világot. Magyarországon a dicső múlt miatt rengetegen akarnak focizni, de csak kevesen jutnak fel igazán a csúcsra. Ehhez nagyon sok mindenre van szükség: kiegyensúlyozott családi háttér, motiváltság, sikerélmények, egészség, versengés, kitartás, lelkesedés és kőkemény munkabírás. Én sosem felejtem el, honnan jöttem, és még ma is mindig azon dolgozom, hogy én legyek a legjobb az edzéseken és a meccseken is. Mindig az elvégzendő munka iránti alázat és a szenvedélyes küzdőszellem jellemzett már gyerekkoromban is, s ez semmit sem változott – mondta a labdarúgó.

A díjátadón levetítették a Dzsudzsák Balázs sportolói karrierjét összegző filmet is. A díjat Gulyás Sándor, a Hajdú-Bihar megyei VOSZ elnöke adta át a válogatottat hosszú idő után az Európa-bajnokságra kivezető focistának.

Az eseményen díszvendégként részt vett Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikai államtitkára, valamint Papp László, Debrecen polgármestere is.

A Prima Primissima Díj 2005-től egészült ki a Megyei Prima díjak rendszerével, így a szűkebb környezet kiválóságai is méltó elismerésben részesülnek. Néhány év alatt az összes megye csatlakozott, így mára az ország egész területén a megyei vállalkozóinak jóvoltából elismerésben részesülnek a szellemi élet, a kultúra, a tudomány, a művészet és a sport megyei legjobbjai. A Megyei Prima díjak rendszerének célja, hogy megőrizze és erősítse a kisebb társadalmi egységek összetartozását, elősegítve fejlődésüket.

További részletek hamarosan

Tájékoztatásuk szerint jelenleg három órát kell várakozniuk a Magyarországról kilépő utazóknak. A határrendészeti kirendeltség teljes kapacitással üzemelteti az átkelőt, az ellenőrzés gyorsítása érdekében a belépő irányú sávon is végeznek kiléptetést.

A rendőrség azt tanácsolja az utazóknak, hogy a magyar-ukrán határszakasz átlépésére lehetőleg a 9-től 19 óráig nyitva tartó barabási, a 8-16 óra használható lónyai, illetve az éjjel-nappal üzemelő beregsurányi és tiszabecsi határátkelőhelyeket hansználják.

Ez azt jelenti – mondta a miniszter -, hogy az ágazat kibocsátásának csökkenése a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábbi becsléseivel ellentétben nem lesz két számjegyű, hanem 10 százalék alatt marad. Így várhatóan a magyar mezőgazdaság kibocsátása 2015-ben 2300 és 2400 milliárd forint között alakul majd, szemben a 2014-es 2450 milliárd forint körülivel. Ennek alapján – az időjárási körülményeket és a nehezedő piaci viszonyokat tekintve – így is jelentős teljesítményt ért el 2015-ben a magyar agrárium.

Mindez megteremti annak lehetőségét, hogy a magyar agrárgazdaság kivitele 2015-ben is az előző évekhez hasonlóan 8 milliárd euró körül alakuljon, és aktívuma elérje a 3,0-3,5 milliárd eurót, jelentősen hozzájárulva a nemzetgazdaság 2015-ös várhatóan pozitív exportegyenlegéhez. A tervezett 3 százalék körüli GDP-növekedéshez a magyar agrárium várhatóan mintegy 0,3-0,4 százalékponttal járulhat hozzá.

Fazekas Sándor emlékeztetett: kiemelkedően alakult 2015-ben a kalászos gabonák termése, és a termelői árak csökkenése ellenére is bővült az állattenyésztés kibocsátása is. Így a kalászos gabonák termésmennyisége eléri vagy jelentősen megközelíti a 2014-es termésmennyiségeket.

Az állattenyésztéssel kapcsolatban megjegyezte: a nehéz piaci helyzetre mind belföldi, mind pedig uniós szinten sikerült megfelelő agrárpolitikai válaszokat adni. Ennek eredményeként javult az állattartók helyzete. Így az ágazatban nőtt az állomány és a termelés is.

Felhívta a figyelmet: a kedvező eredmények hatására 2015-ben tovább bővült a mezőgazdasági foglalkoztatás is. Az év első három negyedévében mintegy 200 ezer ember dolgozott főállásban az ágazatban. Ez 30 ezer fővel több, mint a 2010-es esztendő azonos időszakában volt.

Megjegyezte: az árak szintén kedvezően alakultak, mivel azok mérséklően hatottak az agrárollóra. Ez a 2015-ös év első 9 hónapját figyelembe véve 3 százalék volt, míg a múlt év azonos időszakát figyelembe véve ez a mutatószám 3,3 százalékra rúgott.

Az agrártárca vezetője külön is szólt a tej- és a sertéságazat helyzetéről. Jelezte: az uniós mezőgazdasági miniszterek szeptemberben döntöttek arról, hogy a két ágazat gondjainak megoldására 500 millió eurós (mintegy 155 milliárd forintos) intézkedéscsomagot léptetnek életbe. Magyarország úgy döntött, hogy a tejpiaci gondok enyhítése érdekében az uniós forrásból rendelkezésére álló mintegy 2,9 milliárd forintot teljes egészében a tejtermelő gazdák számára biztosítja rendkívüli támogatásként, mivel a nyerstej termelői ára egy év alatt mintegy 25 százalékot csökkent. Kiemelte, hogy a tejválság kialakulásában nagy szerepe van az orosz embargónak, hiszen piacokat vesztettek a termelők.

A sertéstartókat pedig különböző új pályázati lehetőségekhez juttatva kívánják segíteni. Ebbe a körbe tartozik például az állattartó telepek korszerűsítése vagy az egyéni és az együttműködésben megvalósított beruházások támogatása. Az előbbire mintegy 8,6 milliárd, míg az utóbbiakra együttesen mintegy 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre.

A hús áfáját 2004 és 2009 között 12 százalékról 25 százalékra emelték, ezért a sertéságazat számára jelentős intézkedés lesz a 2016. január elsején életbe lépő általános forgalmi adó (áfa) 5 százalékra való csökkentése. A miniszter hozzáfűzte: a kormány már három alkalommal csökkentette az áfa mértékét: először 2014. január elsejétől az élő- és félsertést sorolták az 5 százalékos kedvezményes áfa-kulcs alá; majd 2015. január elsejétől az élő és vágott szarvasmarha, juh, valamint kecske áfa-kulcsa mérséklődött.

Fazekas Sándor emlékeztetett: a magyar gazdálkodók 2015-ben nyújtottak be először az unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformját követően egységes támogatási kérelmet. Így több mint 30-féle agrártámogatást igényelhettek a magyar gazdák mintegy 400 milliárd forintnyi összegben. Ennek előleg-kifizetése már októberben megkezdődött.

Az agrártárca irányítója utalt arra, hogy Magyarország számára fontos a genetikailag módosított szervezetektől (GMO) való mentesség. Aláhúzta: Magyarország ezért is kívánja a szója termőterületét a korábbi 40-45 ezerről 120 ezer hektárra növelni. Mindez az állattenyésztés takarmány-ellátási biztonságát szolgálja, valamint a belföldi előállítású GMO-mentes élelmiszerek körének növelését is lehetővé teszi.

Fazekas Sándor kitért arra, hogy az állami földek most folyó értékesítésével a kormány a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának (NAK) azt a kérését támogatta, amelyben azt fogalmazták meg, hogy az állam értékesítsen földet a gazdáknak. A Magosz és a NAK szerint ugyanis a családi gazdaságok eltartó képességét csak így lehet biztosítani, fokozni. A miniszter rámutatott ugyanakkor arra, hogy az állami vagyon értékesítése csak jó áron történhet – ezt biztosítják az árverési szabályok -, “olcsón ugyanis nem lehet elkótyavetyélni az állami vagyont”.

A miniszter beszélt arról is, hogy Vállalom! elnevezéssel elindult 2015 utolsó hónapjának elején az Európai Hulladékcsökkentési Hét magyar nyelvű honlapja a hulladékcsökkentés folyamatos ösztönzése érdekében. Hozzátette: Magyarországon évente mintegy 17,5 millió tonna hulladék keletkezik, aminek 21,4 százaléka származik a háztartásokból. A célkitűzés pedig az, hogy az országban keletkező hulladék mennyisége folyamatosan csökkenjen.

A huszonegy éves izraeli katona birkózni kezdett a rátámadó palesztinnal a jeruzsálemi központi buszpályaudvara közelében, és a földre teperte. A verekedést észrevette egy közelben tartózkodó biztonsági őr, aki a katona segítségére sietett.

A felsőtestén megszúrt katonát előbb elsősegélyben részesítették, nem sokkal később pedig egy jeruzsálemi kórházba vitték. A harminc év körüli, izraeli személyi igazolvánnyal rendelkező palesztin támadót az izraeli biztonsági erők őrizetbe vették és kihallgatásra vitték.

A rendőrség jeruzsálemi körzetének parancsnoka szerint a biztonsági őr gyors és hatékony közbe lépésével egy súlyos merényletet akadályozott meg.

Izraelben és a palesztin területeken már harmadik hónapja szinte napi rendszerességgel ismétlődnek a merényletek, valamint az összetűzések az izraeli rendfenntartókkal.

Október elseje óta 127 palesztin vesztette életét általában az izraeli biztonságiakkal történő összecsapásokban, illetve merényletek elkövetésekor. Az erőszakhullámban eddig húsz izraeli, egy amerikai turista és egy eritreai menekült halt meg.

A támadások kiváltó oka a palesztin hivatalos és közösségi médiában megjelent feltételezés volt, hogy az izraeli kormány megpróbálja megváltoztatni a látogatási rendet Jeruzsálem óvárosában, a Mecsetek terén. Izrael szerint az erőszakcselekményeket palesztin vezetők nyilatkozatai is szítják.

Palesztin források szerint a támadások hátterében az elkeseredettség áll, hogy elveszni látják a reményt egy önálló palesztin állam létrejöttére.