A karácsony az év legszebb időszaka azoknak, akik szeretteik körében ünnepelhetnek. A magányosok számára viszont az év legnehezebb napjai ezek. Éppen ezért ilyenkor megnő az öngyilkosságok, az öngyilkossági kísérletek száma. A szakember szerint érdemes orvosi segítséget kérni, ha valaki egyedül élő ismerősénél indokolatlan hangulatváltozásokat vagy teljes elutasítást tapasztal.

– Valaki annak ellenére, hogy a környezet igyekszik megszólítani, igyekszik vele kapcsolatot teremteni, elzárkózik. Nem igényli ezt a közelséget. Ez is egy jel, hogy talán oda kell rá figyelni – mondta Berényi András, a Debreceni Egyetem Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központjának vezetője.

Az ünnepek alatt az ünnepi menü is sok gondot okozhat. Ez lehet gyomorrontás, ami 1-2 nap alatt meggyógyul, de gyakran előfordulnak ételmérgezések is, ezért ha valaki elhúzódó hasmenést, vérnyomás-ingadozást tapasztal, szédül vagy lázas, kérjen orvosi segítséget.

– Ha nem kap ilyen súlyosabb esetekben időben orvosi segítséget a beteg, akkor súlyosbodó szervi elégtelenség tünetei léphetnek fel. Ilyen szempontból a vesefunkció az egyik legfontosabb, hiszen ha a szervezet kiszáradásos állapota bekövetkezik, a veseműködése is romlani kezd – közölte Szabó Zoltán, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sürgősségi Tanszékének vezetője.

Az ételmérgezés megelőzhető, ha a nyers alapanyagokat gondosan megtisztítjuk és a kész ételt is megfelelő körülmények között, lehetőleg hűtőben között tároljuk.

Az év jelentős teljesítményei mellett az év meghatározó debreceni rendezvényét is keresi a Dehir.hu idei választásán. A 2015-ös programkínálat ebben az évben is nagyon változatos volt, a kultúra és a sport szinte minden területét sikerült lefedni, bőven kínáltak igényes szórakozási lehetőségeket, látni és néznivalókat a szervezők a cívisvárosban.

A Dehir.hu a közélet, a sport, a kultúra és a civil szféra világából kért fel tizenegy főt a zsűribe annak érdekében, hogy segítsenek döntésre jutni; ők állították össze a kategória jelöltjeit, közülük pedig hírportálunk olvasói választhatják ki a győztest.

Debrecen híres arról a régióban, hogy a szervezők olyan eseményekkel, programokkal örvendeztetik meg a lakosságot, amiknek nem csak itthon, de külföldön is nagyon kedvező visszhangja van. Ebben az évben is sok olyan esemény volt a városban, melyek emlékezetes pillanatokat szereztek családoknak, gyerekeknek, fiataloknak, időseknek.

A rendezvények között a sportos és a zenei események mellett fontos történelmi programsorozatokkal is találkozhattak a debreceniek, valamint régi visszatérő, mára komoly tradíciókkal rendelkező hagyományőrző esemény is bekerült a 2015-ös esztendő legjobb programjelöltjei közé. Debrecen mindig nevezetes volt az igényes zenei kínálatról, a gasztronómiai különlegességekről, emellett a művészet és a hagyományápolás is hosszú évtizedek óta szerves része a város vérkeringésének.

A döntés az Önök kezében van. A zsűritagok öt eseményt jelöltek az év rendezvénye díjra. A voksokat január 11-én 12 óráig várjuk, egy gépről 24 órán belül csak egy szavazatot lehet leadni. Ha az év rendezvényére szavazott, itt szavazhat az év gazdasági szakemberére és itt az év sportolójára, az év művészére pedig itt.

3×3-as U18-as kosárlabda világbajnokság

Debrecen az elmúlt évek során számos világversenynek adott otthont különböző sportágakban, így ha a város neve felmerül egy-egy újabb világ- vagy Európa-bajnokság kapcsán, a döntnökök biztosan tudják, hogy jó kezekbe kerül az adott megmérettetés. Így volt ez a 3×3-as U18-as kosárlabda világbajnokság esetében is. Ez a torna ráadásul abból a szempontból is nagyon különleges volt, hogy Debrecen pezsgő hangulatú belvárosában, a Nagytemplom előtt felállított játéktéren rendezték meg.

Nagy a pörgés

Ezáltal a sportágat is közelebb hozták a debreceniekhez, másrészről pedig sokan dicsérték azt, hogy milyen jó hangulatot teremtett a verseny a főtéren. A torna a látványos zsákolások és a kivételes képességű kosarasok produkciója mellett abból a szempontból is emlékezetes marad, hogy a magyar női válogatott bronzérmet nyert.

300 év – a katolikus újjászületés emlékévének rendezvényei

Nagyon fontos város- és egyháztörténeti eseménysorozatnak is tanúi lehettek az elmúlt egy évben a Debrecenben élő emberek. Háromszáz éve, 1715-ben iktatták törvénybe Debrecen szabad királyi városi rangját, ekkor térhettek vissza a katolikusok Debrecenbe. Azt megelőzően 168 éven át létezett a diszkrimináció a katolikus vallásúakkal szemben.

A debreceni katolikus hitélet újjászervezésének 300. évfordulója alkalmából 2015 januárjától kezdődően folyamatosan szerveztek programokat, egyházi eseményeket, előadásokat, kiállításokat, ezek az programelemek az év végére egységes egésszé formálódtak. A nemrég leköszönt debreceni püspök, Bosák Nándor a programsorozat elején azt mondta, szeretnék feleleveníteni azt a történelmi folyamatot, miszerint a katolikus egyház, illetve a város katolikus lakói hogyan járultak hozzá Debrecen fejlődéséhez, kultúrájához és mindennapi életéhez.

Debreceni Nemzetközi Betlehemes Találkozó

Idén jeles jubileumot ünnepel a hagyományőrző rendezvény, a találkozót ugyanis 25 éve rendezték meg először, s már tizedik éve ad otthont neki Debrecen. A tradíciókat lelkesen ápoló csoportok egyre nagyobb számban érkeznek Debrecenbe, ahol végérvényesen bölcsőjére talált a betlehemesek évi nagy összetartása. A rendezvény jelentősége nem csupán a hagyományápolásban rejlik, hanem abban is, hogy összefogja a határon túli magyar csoportokat, melyek szinte minden szomszédos, nem magyarországi területről eljönnek Debrecenbe.

Idén több mint 400 betlehemes találkozott a cívisvárosban. Az autentikus megjelenésű betlehemezők a népszokás minden fajtáját bemutatták, s ezzel is közelebb hozták a karácsonyi ünnepek meghittségét, valamint a népi hagyományokat a 21. század emberéhez. A találkozó másik különlegessége, hogy nem csupán az ünnepi fényárba borult főtéren lehetett látni a betlehemes bemutatókat, a hagyományőrzők ugyanis a város különböző pontjain felbukkantak: közösségi házakban, templomokban, könyvtárakban, szociális és egészségügyi intézményekben mutatták be a tradicionális népszokást.

Debreceni Bor- és Jazznapok

Nagyot húztak idén nyáron a szervezők azzal, hogy az elmúlt évek két ismert rendezvényét, a Bornapokat és a  Debreceni Jazznapokat ugyanazon a helyszínen és ugyanabban az időben hozták össze. A nemrég felújított Békás-tó partján ideális otthonra lelt az összevont esemény, ráadásul a visszajelzések alapján nagyon sikeres is volt ez a váratlan fúzió.

Az ötlet újszerű volt, ám annál logikusabb, hiszen egy-egy gasztronómiai rendezvénynek fontos kelléke a zene, ráadásul a bor és a dzsessz kivételes összhangban van egymással, tökéletesen kiegészítette egymást idén augusztusban a Nagyerdőn. Nem is beszélve arról, hogy a kínálat is nagyon vonzó volt, hiszen ebben az évben 33 dzsesszformáció lépett fel és 19 borvidék 64 családi borászata kínálta nedűit, emellett minőségi házi sajtokat, és egyéb finomságokat is kóstolhattak az érdeklődők. A Debreceni Bor- és Jazznapok jelenlegi formájában ebben az évben debütált, viszont a hagyományai és az eddigi sikerek alapján egy nagy múltú rendezvényről lehet beszélni, melyet újra felfedeztek a debreceniek, s az új közegben érezhetően új lendületet is kapott az esemény.

A Főnix Rendezvényszervező adventi programjai

Kevés olyan esemény van az évben, ami annyira megindítja az embereket mint a karácsonyra készülődés időszakában aktuális adventi programok. Debrecenben már hagyomány, hogy az advent első napján a város főterén gyújtják meg az első gyertyát a koszorún, s ezt követően kapcsolják fel a karácsonyi díszkivilágítást is Debrecen karácsonyfáján és a belvárosban.

Az ünnepi rendezvénysorozat minden vasárnap, egészen karácsonyig folytatódott, s ezeken az alkalmakon a gyertyagyújtás mellett ünnepségeket is láthatott-hallhatott a közönség. Advent vasárnapjain a városházától indult egy-egy hagyományőrző csoport, fiatalok mutatták be a népi tradíciókat a főutcán sétálóknak, majd a menet minden alkalommal átvonult a város karácsonyfájánál álló színpadhoz, ahol rövid előadásukat követően gyújtották meg a következő gyertyát az adventi koszorún. Ezek az események egyre népszerűbbek Debrecenben, ami jól mutatja azt is, hogy a debreceniek igénylik ezeket a színvonalas közösségi és kulturális programokat, amelyek képesek közelebb hozni az embereket egymáshoz és az ünnephez.

A helyi sajtó beszámolói szerint az utóbbi évtizedekben nem volt ilyen hosszú füstös és ködös időszak. Szarajevóban a téli időszakban gyakoriak a szmogos napok, és mivel a várost öt nagyobb hegy veszi körbe, a köd nem tud feloszlani.

A légi forgalmat már néhány nappal ezelőtt leállították, az orvosok pedig azt javasolták, hogy aki teheti, maradjon otthon. A szarajevói városvezetés arra kérte a lakosságot, hogy lehetőleg ne üljenek autóba és ne tüzeljenek fával, szénnel.

A Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya szerdán azt közölte az MTI-vel, hogy a másodfokú bíróság részben megváltoztatta a Budai Központi Kerületi Bíróság korábbi döntését, és T.-né R. Erika gyanúsítottal szemben lakhelyelhagyási tilalom helyett házi őrizetet rendelt el. Az elsőfokú bíróság T. Csaba Istvánra és M. Zsoltra vonatkozó döntését ugyanakkor helybenhagyták, így a gyanúsítottak előzetes letartóztatásban maradnak 2016. március 29-ig.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya különösen nagy kárt okozó bűnszervezetben elkövetett csalás és más bűncselekmények miatt folytat eljárást a gyanúsítottakkal szemben.

Az elsőfokú végzés ellen T.-né R. Erika házi őrizetének elrendelése végett az ügyész jelentett be fellebbezést, míg T. Csaba István és M. Zsolt, valamint védőik a kényszerintézkedés megszüntetéséért, illetőleg enyhébb kényszerintézkedés elrendeléséért fellebbeztek.

A másodfokú bíróság szerint az ügyész fellebbezése megalapozott, míg a másik két gyanúsítotté és védőiké nem helytálló.

A törvényszék indokolásában utalt rá: az elsőfokú bíróság törvényesen hivatkozott arra, hogy a gyanúsítottak terhére rótt bűncselekmények tényállása és minősítése nem változott.

Az előzetes letartóztatás általános feltételei – mint a szabadságvesztéssel fenyegetettség és a megalapozott gyanú – továbbra is fennállnak valamennyi gyanúsított vonatkozásában – írták.

A törvényszék rámutatott: a kerületi bíróság helyesen állapította meg, hogy T.-né R. Erika esetében fennállnak az enyhébb kényszerintézkedés alkalmazásának feltételei, azonban a terhére rótt cselekmények jellegét és súlyosságát is figyelembe véve vele szemben nem elegendő a lakhelyelhagyási tilalom a kényszerintézkedés céljának eléréséhez. A másodfokú bíróság ezért egyetértett az ügyész indítványában foglaltakkal, és T.-né R. Erika házi őrizetét rendelte el, mert a gyanúsított személyi körülményeire is tekintettel a legszigorúbb kényszerintézkedés fenntartása nem szükséges – olvasható a közleményben.

A Quaestor-ügy három gyanúsítottjának előzetes letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság szeptember 23-án megszüntette, és házi őrizetüket rendelte el. A döntés ellen azonban az ügyészség fellebbezést nyújtott be, a Fővárosi Törvényszék pedig szeptember 29-én másodfokon, jogerősen megváltoztatta azt, így a gyanúsítottak mégis előzetes letartóztatásban maradtak.

A jegybank március 10-én függesztette fel részlegesen a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, és felügyeleti biztost rendelt ki az észlelt szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. Az ügyben nyomozás indult, amelyben március végén letartóztattak három gyanúsítottat, köztük Tarsoly Csabát, a cégcsoport vezetőjét.

Svédország 35 millió, Finnország 8 millió, Belgium pedig 5 millió eurót kap az úgynevezett menekültügyi, migrációs és integrációs alapból. A pénzt elsősorban a menedékkérők ellátására, szállás és élelem biztosítására kell fordítaniuk. A bizottság idén már több mint 220 millió euró ilyen rendkívüli támogatást ítélt meg a tagállamoknak.

A 2014 és 2020 közötti költségvetési időszakban Svédországnak 118,5 millió, Finnországnak 23,5 millió, Belgiumnak pedig csaknem 90 millió euró áll rendelkezésére az uniós menekültügyi és migrációs alapban, a rendkívüli támogatás ezen felül értendő.