Az elismerés odaítéléséről döntő bizottság indoklásában kiemelte, hogy az utóbbi hét évben bekövetkezett válságok, nehézségek és csapások “háttérbe szorították az integrációs folyamat vívmányait”, ami “drámai bizalomvesztésre” vezetett, Ferenc pápa viszont a “remény és bátorítás” üzenetét helyezi szembe ezzel a folyamattal.
Üzenete felrázza Európát, rámutat, hogy “eljött az idő a szakításra az ijedt és magába forduló Európa gondolatával”, és egy olyan Európa felépítésére, amely nemcsak a gazdaságról szól, hanem az emberről is, és védi és oltalmazza az emberi méltóságot – idézték Ferenc pápa 2014 novemberében az Európai Parlamentben elmondott beszédét.
A római katolikus egyházfő kiáll az “európai értékközösség, az emberségesség, az erőforrások védelme és a kultúrák és vallások közötti párbeszéd” mellett – tették hozzá.
Ferenc pápa “kiemelkedő erkölcsi tekintély” és a “lelkiismeret hangja”, amely arra figyelmeztet, hogy az embert kell a középpontba állítani – emelte ki Marcel Philipp aacheni főpolgármester.
A díjat a hagyományoktól eltérően nem Aachenben adják majd át Krisztus mennybemenetelének napján (a húsvét vasárnap utáni 40. napon, Áldozócsütörtökön), hanem Rómában, egy egyelőre még nem kijelölt időpontban.
A Nagy Károly frank császárról (747-814) elnevezett nemzetközi díjat az európai egyesítésben kiemelkedő érdemeket szerző személynek vagy intézménynek ítélik oda 1950 óta minden évben. Az idén Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke kapta az elismerést. A korábbi kitüntetettek között van például Václav Havel néhai cseh államfő és Bill Clinton volt amerikai elnök, illetve Horn Gyula külügyminiszter, későbbi kormányfő (1990) és Konrád György író (2001).
Ferenc pápa a harmadik római katolikus egyházi személy, aki megkapja a díjat; 1989-ben a taizéi közösség alapítóját, Roger testvért tüntették ki az elismeréssel, 2004-ben pedig rendkívüli Károly-díjat adományoztak II. János Pál pápának.
