A hirtelen, erős ütések miatt keletkező traumás agysérülés megmagyarázhatja az anglikán egyházat megalapító király életének utolsó évtizedét megnehezítő emlékezetkieséseket, dühkitöréseket, fejfájást, álmatlanságot, az érzések kontrollálására való képtelenséget, valamint az esetleges nemzésképtelenséget is.

“Nagyon érdekes belegondolni abba, hogy a modern európai történelem talán örökre megváltozott egy fejet ért ütés miatt” – mondta Arash Salardini, a Yale Egyetem neurológusa, a kutatásaikat összegző tanulmány fő szerzője.

VIII. Henrik 1534-ben szakított a katolikus egyházzal, és létrehozta a Rómától független anglikán egyházat, amelynek feje ő maga lett. Az egyházszakadás egyik kiváltó okaként szokás hivatkozni arra, hogy a pápa helytelenítette VIII. Henrik első házasságának felbontását, valamint a néhány évvel később kivégzett Boleyn Annával kötött második házasságot.

A kutatásban részt vevő Muhammad Qaiser Ikram és Fazle Hakim Saijad az uralkodó számos levelét és más történeti forrásokat is elemeztek, így próbálva rekonstruálni VIII. Henrik kórtörténetét és azokat az eseményeket, amelyek hozzájárulhattak betegségeihez. Eredményeik megerősítik néhány történész azon felvetését, hogy lovagi tornákon szerzett sérülések okozhatták a király későbbi viselkedési és egészségi problémáit.

Az uralkodó a harmincas éveiben két komoly fejsérülést is szenvedett: 1524-ben áthatolt sisakrostélyán ellenfele lándzsája egy lovagi tornán, egy évvel később pedig fejjel előre esett egy patakba, amelyet megpróbált rúddal átugrani. A kutatók szerint azonban a király egyre inkább kiszámíthatatlanná váló viselkedését egy 1536-os lovagi tornán bekövetkezett baleset okozta. Ekkor egy ló zuhant VIII. Henrikre, aki két órán át nem nyerte vissza eszméletét.

“A történészek egyetértenek abban, hogy a király viselkedése megváltozott 1536 után” – hangsúlyozta Arash Salardini, megjegyezve, hogy a fiatal Henrikről született leírások egy bölcs katonai és politikai döntéseket hozó, higgadt, intelligens férfiról szólnak. Viselkedése később gyökeresen megváltozott, hajlamos lett a feledékenységre és a dühöngésre.

A tudósok szerint néhány forrás alapján még az is elképzelhető, hogy a fejsérülések mellékhatásaként az uralkodó esetleg hormontermelési zavarokkal, metabolikus szindróma nevű anyagcserezavarral, valamint ebből fakadóan nemzésképtelenséggel küszködött.

A kutatók által korábban felvetett más betegségek – szifilisz, cukorbetegség vagy az elhízással járó Cushing-szindróma – a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kevésbé valószínűek – olvasható az amerikai egyetem honlapján közzétett tanulmányban, amelynek végkövetkeztetése szerint a traumás agysérülés a legjobb magyarázat a király viselkedési rendellenességeire.

Az összegzés szerint a lista elején Szingapúr szerepel, másodpercenként 37 megabites letöltési sebességgel, a 4G letöltési sebesség globális átlaga pedig csupán másodpercenként 13,5 megabit.

A felmérésben vizsgálták azt is, hogy a mobilhálózatra kapcsolódó eszközök idejük mekkora részében használnak 4G szolgáltatásokat, ebben a tekintetben is az élmezőnyben van Magyarország, 79 százalékos átlagával a kilencedik helyre került.

Mind a sebességét, mind a 4G használatának időarányát tekintve a kontinens élmezőnyében található az OpenSignal statisztikái szerint a Telekom és Telenor 4G-s adathálózata. Az OpenSignal applikációival végzett felhasználói mérések átlaga szerint a Telekom a világ kilencedik, a Telenor a világ tizenharmadik leggyorsabb 4G-szolgáltatását nyújtja.

Arra a kérdésre, hogy mekkora a távközlési szolgáltatók 4G-hálózatának földrajzi lefedettsége, a Telekom több mint 97 százalékos, a Telenor 97 százalékos, a Vodafone sajtóosztálya pedig 90 százalékos értékről számolt be az MTI-nek.

A felmérést végző társaság jelentésében a 4G-hálózatok rendkívül gyors fejlődési ütemét is kiemelte: míg egy évvel korábban egy másodpercenként 20 megabitet meghaladó átlagos letöltési sebesség még kiemelkedő eredménynek számított, addig az idén már a világ 142 4G-vel lefedett országából 15-ben érhető el ennél gyorsabb 4G-mobilinternet.

A jelentés készítői azt is hangsúlyozták, hogy Európa számos országában – különösen Németországban, Olaszországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban – még a 3G-n alapuló mobilinternetes szolgáltatások dominálnak, pedig azokkal jóval költségesebb szolgáltatni a 4G-nél.

Hetvennégy tisztségviselőt a kommunista párt vont fegyelmi eljárás alá, 48 hivatalnokot más helyi szervek számoltatnak el. Egy vétkesnek tartott illetékes időközben meghalt.

Korábbi hivatalos közlésekben az szerepelt, hogy 49 ember esetében merült fel a bűnügyi felelősség gyanúja.
Az öt hónapon át tartó nyomozás eredményeit tartalmazó dokumentumban megállapították, hogy a “rendkívül súlyos termelésbiztonsági balesetet” szabálytalanul vagy illegálisan tárolt veszélyes anyagok begyulladása okozta.

A vizsgálat szerint egy melegben, szabálytalanul tárolt, párolgó anyag öngyulladása okozta a tüzet, majd továbbterjedt és más vegyi anyagokat is belobbantott, köztük ammónium-nitrátot is.

Kiderült, hogy a kérdéses raktárépület tulajdonosa, a Tianjin Ruihai International Logistics Co. vállalat engedély nélkül, illegálisan alakított ki szabadtéri tároló helyeket. A cég működésében szabálytalanságok sorát tárták fel, a biztonsági előírásokat sem tartották be. A jelentés a cég működési engedélyének bevonását javasolja és azt, hogy a vállalat vezetőit tiltsák el az iparágtól.

A nagy nemzetközi visszhangot kiváltó pusztító erejű robbanássorozatban több mint 300 épület, mintegy 12 500 autó és 7500 konténer rongálódott meg. A közvetlen anyagi kár hivatalosan 6,87 milliárd jüan (körülbelül 290 milliárd forint) volt. Nyolc ember földi maradványai sosem kerültek elő.

Horvátország autópálya-matricák bevezetését tervezi az eddigi fizető kapus rendszer helyett – mondta Oleg Butkovic tengerészeti, közlekedési és infrastrukturális miniszter a horvát közszolgálati televízió Poligraf című műsorában pénteken.

A miniszter kijelentette: a Horvát Autópályák Vállalat (HAC) és a Rijeka Autópálya Vállalat (ARZ) mielőbbi szerkezetátalakítására van szükség.

“A kormánynak az a célja, hogy érintés nélküli díjfizetési módot vezessen be” – hangsúlyozta, majd hozzátette: a végleges döntés előtt ugyanakkor még meg kell vizsgálniuk az előzetes elemzéseket.

A matricák értékéről nem akart beszélni a miniszter, mert szerinte az még túl korai volna. Mint mondta: figyelni fognak arra, hogy az árak kövessék a horvát állampolgárok életszínvonalát.
A szakszervezetek határozottan ellenzik az autópálya-matricák bevezetését.

“Mi nem vagyunk tranzitország és a mediterrán országok fizetős kapukkal rendelkeznek” – mondta Mijat Stanic, a szakszervezet képviselője a sajtónak, aki szerint így a különbséget az árban az államnak kell majd fedeznie.

Egy korábban készült tanulmány szerint, amelyet a Vecernji List horvát napilap ismertetett az autópálya-díjból származó bevételek a matricák bevezetése után sem esnének vissza, vagyis maradna a 2,2 milliárd kuna (közel 93 milliárd forint) éves bevétel. Azzal a különbséggel – teszi hozzá a lap -, hogy a kiadások nagyban csökkennének, hisz megszűnnének a fizetőkapuk, és ezzel együtt közel 800 munkahely is.

A horvát autópályákat kezelő vállalatok évek óta fizetésképtelenek és a csődeljárás szélén állnak. Az állam kedvezőtlen, rövid távú hiteleket vett fel magas kamattal, és most nem tudja fizetni azokat. 2014-ben a HAC és az ARZ kötelezettségei körülbelül egymilliárd euróra (322 milliárd forint) rúgtak.

A horvát kormány decemberben újabb 200 millió euró értékű hitelt hagyott jóvá a HAC-nak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD). Ezt azzal magyarázták, hogy a HAC-nak 2016-ban 466 millió euró törlesztőrészletet és 109 millió euró kamatot kell kifizetnie a korábban felvett kölcsönből, amelyet a vállalat saját bevételeiből nem tud fedezni.

A villamosenergia-termelés 1,2 százalékkal nőtt tavaly az előző évhez képest a paksi atomerőműben. A 15 834,4 gigawattórányi termelés az erőmű történetében a legmagasabb érték. Ezzel a négy blokk a hazai villamosenergia-igény 36,2 százalékát fedezte, míg a hazai termelés 52,7 százalékát tette ki. A társaság nettó árbevétele 172,042 milliárd forint volt, fél százalékkal maradt el a megelőző évitől – ismertette Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója Budapesten, a társaság évértékelő sajtótájékoztatóján.

Csiba Péter, a tulajdonos MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy a paksi atomerőmű a cégcsoport legnagyobb és az ország energiaellátása szempontjából legfontosabb társasága, egyben garancia az ország biztonságos, hosszú távú és megfizethető árú villamosenergia-ellátásának. Kérdésre megerősítette, hogy Paks az MVM fontos része, és a jövőt is így tervezik.

Hamvas István aláhúzta, hogy a termelés maximalizálása a nukleáris bázisú termelés hosszú távú fenntartása és a költségszint optimalizálása mellett, a működés biztonság folyamatos fenntartása és fejlesztése stratégiai cél.

Csökkenő tendenciát mutat az úgynevezett jelentésköteles események száma, tavaly minden eddiginél kevesebb, tizenöt ilyen esemény volt, de ezek egyike sem érte el a nemzetközi INES-skála legalsó, egyes szintjét – számolt be a vezérigazgató hozzátéve, hogy két év alatt 10 százalékot erősödött, 2015-ben 84 százalékos volt a biztonságikultúra-index.

Szintén rekordot könyvelhetnek el az atomerőmű teljesítmény-kihasználása tekintetében, a négy blokkra vonatkozó adat 2015-ben 90,4 százalék, ami dobogós helyet jelent a hasonló nukleáris blokkok nemzetközi rangsorában. Hamvas István hozzátette, hogy a négy paksi blokkból három a világ legjobb öt reaktora között van e mutató szerint.     A vezérigazgató beszámolt arról is, hogy az elmúlt év végén megkezdődött a 15 hónapos üzemeltetési ciklusra való áttérés, amely során a reaktorok szétszerelésére a korábbi 11 helyett 14 hónapos üzemidő után kerül sor. Az átalakítás eredményeként csökken a karbantartási, nő az üzemben töltött napok száma.

Hamvas István az MTI kérdésére elmondta, hogy ez a beruházás összevethető a korábbi teljesítménynöveléssel, ami kevesebb mint 5 milliárd forintos ráfordítás nyomán évi 11 milliárd forint többletbevételt eredményezett. Az új üzemanyagciklusra történő átállás kétmilliárd forintos beruházási költsége évi 3 milliárd forintos árbevétel-növekedést eredményez.     Idén újabb hatékonyságnövelő fejlesztés kezdődik az atomerőműben. A turbina átalakítás a vezérigazgató tájékoztatása szerint 600 millió forint befektetést igényel és 30 megawatt teljesítménynövelést eredményez.     Hamvas István arra is kitért, hogy az 1-es és 2-es blokk után tavaly év végén a befejeződött a 3-as blokk üzemidő hosszabbításának műszaki megalapozása is, és a múlt év végén benyújtották az Országos Atomenergia Hivatalhoz az engedélykérelmet.