A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) az Európai Unió Safer Internet Plus (SIP) magyarországi programjának konzorciumvezetőjeként immár hetedik alkalommal rendezi meg a programot.

A budapesti központi rendezvényen a szakértők – Gonda Gábor, az NGYSZ tagja, a Hewlett Packard Enterprise ügyvezetője; Beleznay Péter, a Pannon Egyetem Információbiztonsági Kutató-Fejlesztő Központjának külső szakértője; Sipőcz Csaba, a Ustream fejlesztési igazgatója; Sterner Zoltán Safer Internet oktató, az NGYSZ Pápai Oktatási Központjának vezetője és Táler Orsolya, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány vezetője – az Aktuális trendek a fiatalok internethasználati tevékenységében című kerekasztal beszélgetésen értekeznek majd arról, hogy a fiatalok online tevékenységében mi példaértékű és mi nagyon káros. Tapasztalatokat cserélnek, ötleteket adnak másoknak, hogy a felmerülő krízishelyzeteket hogyan oldották meg ők maguk vagy a környezetük.

Idén újra pályázhattak a fiatalok az internet hasznáról és veszélyeiről szóló kisfilmekkel animáció, rövidfilm vagy riportfilm műfajban. A zsűri által legjobbnak tartott kisfilmeket a Safer Internet Programban országszerte bemutatják, a verseny eredményhirdetése a biztonságos internet napon lesz – közölte a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat szerdán az MTI-vel.

A Safer Internet Program oktatói 2015-ben 200 különböző intézményben tartottak előadást. Az oktatókat sokszor hívták olyan iskolákba, ahol komoly gondok vannak, például a gyerekek engedély nélkül levideózzák egymást, zaklatják, fenyegetik társaikat, hamis Facebook profilokat készítenek egymásnak. Ugyanakkor egyre több pedagógus ismeri fel, hogy ezeket a problémákat egyedül nem tudja kezelni.

Jóváhagyta a román szenátus a bűnvádi eljárás lefolytatását Gabriel Oprea volt belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes ellen, akit hivatali visszaéléssel gyanúsít a korrupcióellenes ügyészség a rendőri felvezetés törvénytelen használata miatt.

A szerdai titkos voksoláson 102 szenátor támogatta, 30 pedig ellenezte a törvényhozói mandátummal is rendelkező politikus mentelmi jogának felfüggesztését az igazságszolgáltatásnak.

A román közlekedési törvény szerint csak az államfőnek, a miniszterelnöknek és a parlamenti házelnöknek jár konvoj. Miniszterek csak sürgős esetekben közlekedhetnek rendőri felvezetéssel, ám Oprea ezt napi öt alkalommal is igénybe vette. Ez akkor derült ki, amikor tavaly októberben a konvoját felvezető motoros rendőrök egyike halálos közlekedési balesetet szenvedett.

A DNA közleménye szerint 2015-ben Oprea háromszor annyi alkalommal vett igénybe rendőri felvezetést, mint az államfő, és vendéglőbe, pártrendezvényekre vagy hazafele menet is rendőri felvezetéssel közlekedett, alkalmanként több mint 25 rendőrt mozgósítva.

Oprea a népet megvető öntelt kiváltságosok jelképévé vált, lemondását tüntetők tízezrei követelték, végül csak akkor vált meg kormányzati tisztségétől, amikor novemberben Victor Ponta teljes kormányát elsodorta a társadalmi elégedetlenség.

Népszerűtlenségének tudható be, hogy a szerdai szenátusi szavazáson a szociáldemokraták – korábbi koalíciós partnerei – sem akadályozták meg az ellene indított bűnvádi eljárás lefolytatását, annak ellenére, hogy Oprea pártja, a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) képezi a mérleg nyelvét a parlamentben a jobboldal és baloldal között.

Oprea botránya “járulékos áldozatot” is szedett: a DNA kiderítette, hogy 2014-ben – az ügyészek szerint jogtalanul – olyan megállapodást kötött, amelynek alapján a legfőbb ügyész közlekedését is rendőrök segítették. Tiberiu Nitu legfőbb ügyész megpróbált azzal védekezni, hogy ő nem igényelt konvojt, és nem követett el törvénytelenséget, végül kedden mégis bejelentette lemondását, mivel – az egyre hangosabb médiabotrány közepette – maga is tarthatatlannak érezte, hogy az igazságszolgáltatás egyik kulcsintézményének hitelét a törvénytelenség gyanúja ássa alá.

“Az Artisjus legfontosabb feladata, hogy segítsen kialakítani egy olyan gondolkodásmódot, amelyben a szerzői jogdíj és a gazdasági érdek egymást segítő értékek, nem konkurensek” – mondta Madarász Iván, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület elnöke a szervezet szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Tóth Péter Benjamin stratégiai és kommunikációs igazgató beszámolt arról, hogy a tavaly regisztrált 18 348 új zenemű 14 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest; közülük minden negyedik popdal volt. 2015-ben 1377 szerző kapott legalább havi 50 ezer forint jogdíjat – 2014-ben még csak 1075 szerző volt ilyen kedvező helyzetben. Tavaly havi 1 millió feletti összeget 52-en, 500 ezer és 1 millió közöttit 80-an kaptak zeneműveik után. 100 ezer és 500 ezer forint közötti jogdíjat 656-an, 50 ezer és 100 ezer forint közöttit 589 szerző és jogutód kapott havonta. A legtöbbször elhangzó mű még mindig Máté Péter Elmegyek című száma.

Az új szerzők egyre fiatalabbak – az Artisjus tavaly először junior kategóriában díjazott két 30 év alatti szerzőt. Egyre magasabb a szerzők között a nők aránya, amely a 2005 előtti 4-5 százalékról ma már 15 százalék körülre emelkedett – arányuk a szövegíróknál magasabb, mint a zeneszerzőknél.

Mint elhangzott, az Artisjus saját felmérése és a ProArt zeneipari jelentése szerint a zenei alkotók jövedelmének egyharmada származik jogdíjból. Tóth Péter Benjamin kitért arra, hogy a jogdíjkifizetések tavalyi 25 százalékos növekedése részben a szabályozás változása miatt következett be: 2015-ben módosultak az azonosítatlan jogdíjak felosztására vonatkozó előírások.

“Az Artisjus korábban 5 évig tartotta rendelkezésre az olyan jogdíjakat, amelyeket pontos információ hiányában nem lehetett konkrét szerzőhöz kötni, ez az európai jogkezelési irányelvet követve 3 évre csökkent, így tavaly az egyesület kivételesen nem egy, hanem három évnyi függőben lévő jogdíjat osztott újra. Ebből az összegből minden olyan szerző arányosan részesült, aki az utóbbi években bármikor jogdíjat kapott az Artisjustól” – mondta Tóth Péter Benjamin.

Az egyesületnél regisztrált művek átlagos hossza 3 perc 54 másodperc. A dalcímekben leggyakrabban használt szavak között szerepel a dal, a szép, a love, a nyár és a zene. Műfaj szerint – akárcsak korábban – vezet a pop 23 százalékos aránnyal, ezt követi a rock és az elektro/dance (15-15 százalék), a klasszikus zene (10 százalék), az alternatív zene (9), a filmzene (7), a világzene (7), a hiphop (6) és a dzsessz (3 százalék).

A 2015-ben bejelentett zeneművek 41 százaléka instrumentális, 59 százaléka szöveges. A bejelentett dalok többsége (73 százaléka) magyar nyelvű, a tavalyi művek 25 százaléka angol szöveggel íródott. Egy regisztráló szerző átlagosan hét dalt írt és jelentett be 2015-ben, a dalok nagy többsége, 65 százaléka egyszerzős mű, minden ötödik dalt szerzőpáros jegyez.

Az Artisjus friss adatai szerint a 2014-ben bejelentett mintegy 16 ezer zeneműből egy év alatt 6877-nek (a művek mintegy 45 százalékának) már olyan elhangzása volt, amely több-kevesebb jogdíjat is hozott a szerzőknek.

Szinger András, az Artisjus főigazgatója egy kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a szerzői jogvédő iroda egyesület tavalyi bevétele mintegy 17 milliárd forint volt.

Tóth Péter Benjamin a hazai-külföldi jogdíjkifizetések arányáról szólva elmondta: a kifizetett jogdíjak 49 százaléka jutott el a hazai szerzőkhöz. Az élőzenében a pénzek 70 százaléka került magyar szerzőkhöz, a rádiós elhangzások után járó jogdíjak tekintetében az összes jogdíj 42 százaléka. Tóth Péter Benjamin utóbbi kapcsán emlékeztetett arra, hogy a törvény immár 35 százalékos minimális arányt ír elő a rádióban játszott magyar dalokra. A tévés elhangzások után a kifizetett jogdíjak 53 százaléka, az eladott hangfelvételek után 59 százalék jutott magyarokhoz – érdekesség, hogy az eladott hanghordozók drasztikusan csökkenő számán belül a magyarok aránya emelkedett.

“A magyar zenész legfontosabb bevételi forrása az élőzenék után járó gázsi, a második legfontosabb a szerzői jogi díj, ennek aránya ma már átlagosan 33 százalékos. Az élőzenés bevételek azonban nem pótolják a CD-eladások kiesését, és egyre inkább igaz, hogy egy zenésznek több lábon kell állnia” – jegyezte meg a stratégiai és kommunikációs igazgató. Mint mondta, egy dal rádiós lejátszási értéke a legnagyobb kereskedelmi rádióknál 2000 forint is lehet, a vidéki kis rádiók esetében azonban 1 forintról indul.

Jogerős lett a korábbi bírósági döntés, a Nagyváradi Ítélőtábla ugyanis még januárban elutasította a klub fellebbezését a felszámolást tavaly ősszel elrendelő törvényszéki ítélet ellen – számolt be a Kronika.ro. A táblabíróság döntése azt jelenti, hogy megszűnik a nagy múltú fociklub Nagyváradon. A klub tulajdonában lévő javakat nyilvántartásba veszik, majd ezt követően egy árverésen próbálják meg értékesíteni azokat. A csapat vezetőedzője úgy tudja, hogy tavasszal a klub emblémáját és dicsőséglistáját is elárverezik.

Fotó: reggeliujsag.ro

A játékosok már hosszú hónapok óta nem kaptak fizetést, ráadásul a vezetőedző saját pénzéből próbált segíteni a kilátástalan helyzetbe került klubnak. Menet közben egy magánbefektető is érkezett az egyesülethez, de ő sem tudta megmenteni a másodosztályú klubot, mely összesen mintegy 1,2 millió eurós tartozást halmozott fel.

Bár tavaly májusban megoldódni látszott az egyesület helyzete, de azzal hogy a városi tanács kiszállt a finanszírozásból, a megyei önkormányzat pedig nem tudta egymaga fenntartani a klubot, lényegében megpecsételődött a Bihar FC sorsa.

Sajtóinformációk szerint a felszámolás, a javak áruba bocsátása és a patinás klub megszűnése után a nyáron mégis újjászülethet a labdarúgás Nagyváradon, hiszen amellett, hogy az utánpótlásközpont folytathatja a munkát a Bodola Gyula Stadionban, de új felnőtt klubot is alapítanának a városban. Bár a Bihar FC játékosai szabadon igazolhatóvá váltak, többen már jelezték, hogy visszatérnének az új csapatba.

A Bihar FC-t, korábbi nevén Nagyváradi AC-t 1910-ben alapították, s egyetlen olyan csapatnak számított, amelyik története során egy-egy alkalommal megnyerte a magyar és a román élvonalbeli bajnokságot is. Legismertebb játékosuk az a Lóránt Gyula volt, aki alapembernek számított a legendás magyar Aranycsapatban is.

Elindulhat nyáron a Nagyváradról Torinóba közlekedő repülőjárat – ezt még február elsején jelentették be a romániai városban. Egyelőre az indulás pontos dátumáról és az árakról nincsenek információk, annyit lehet tudni, hogy a járatot a Blue Air üzemelteti majd és egy Boeing 737-es repülőgép fogja szállítani az utasokat – számolt be a Reggeliújság.ro.

A nagyváradi repülőtér

A lap azt írja, hogy a gépek Torinóból indulnak majd, a kezdeti időszakban legalább heti két járattal számolnak.

A múlt pénteki eseméynen részt vett az Air Serbia képviselője is, aki elmondta, hogy egy Nagyvárad–Belgrád járat beindításáról is folynak tárgyalások. A tájékoztatón elhangzott, szóba jöhet egy olyan menetrend szerinti járat üzemeltetése is, amely Nagyvárad és Tel Aviv között közlekedhetne. A tervek szerint ezt is a nyáron indítanák be, de az utasok többségében az üzemeltető cég ügyfelei lesznek.