Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára. hangsúlyozta, hogy a lakossági árampiac állami kézbe vétele is előkészítés alatt van. Az első lépéseket megtették, kormánydöntés után pecsét és aláírás kerülhet a szükséges dokumentumokra.

Az államtitkár elmondta, hogy a távhőszolgáltatás esetében is intenzív munka zajlik. Május végére elkészül az a tanulmány, amely a bonyolult, szétaprózódott piacon elősegíti az ország 95 pontján, más-más műszaki színvonalon dolgozó távhőcégek átvételét.

Az egyik legnagyobb magyarországi település távhőcégét hamarosan megvásárolja az ENKSZ – tette hozzá, elzárkózva azonban a település megnevezésétől.

Németh Lászlóné emlékeztetett arra, hogy az állam belépése a lakossági földgáz-, áram- és távhőpiacra a rezsicsökkentés fenntarthatóságát és további csökkentések előkészítését, valamint a szolgáltatási minőség javítását hivatott elősegíteni. Mint mondta, az első lépés alig egy éve a Főgáz megvásárlása volt, mára pedig a gázpiacon 2,2 millió ügyféllel rendelkeznek.

Szólt arról is, hogy a legújabb akvizíció eredményeként – a Magyar Telekom és a GDF-Suez után – január 1-től az E.ON 610 ezres ügyfélköre is az egységes nemzeti rendszerhez kapcsolódott. Az Európában is kiemelkedő nagyságrendű integrációs folyamat okozhat problémákat, de arra megfelelően felkészültek, így az átvétellel egy időben újabb nyolc ügyfélszolgálatot nyitottak Székesfehérvár mellett Pécsett, Szekszárdon, Kaposváron, Dunaújvárosban, Veszprémben, Zalaegerszegen és Nagykanizsán – mondta, hozzátéve: a Magyar Postával együttműködve további 51 postahivatal lesz az E.ON eddigi szolgáltatási területén, ahol foglalkoznak a nemzeti közműszolgáltatással, így országosan már 300 helyen elérhetőek a személyes ügyintézési lehetőségek.

Az államtitkár kiemelte: az ellátási biztonságot javíthatja, hogy a korábbi időszakkal ellentétben a Főgáz a 2014-es üzleti év eredményét, mintegy ötmilliárd forintot teljes egészében karbantartásra fordította és nem osztalékfizetésre. Hozzátette, ez a jövőben is így lesz.

Horváth Péter János, az ENKSZ elnök-vezérigazgatója, a Főgáz elnöke közölte, hogy a magyar piac 65 százalékát látják el gázzal, ezzel a piac legnagyobb szereplői lettek. Elmondta, nonprofit jellegű működésük miatt nem a profit maximalizálása a céljuk, hanem a legjobb szolgáltatási színvonal elérésében érdekeltek.

Biczók András, a Főgáz Zrt. kereskedelmi vezérigazgató-helyettese az E.ON ügyfeleinek átvételével kapcsolatban hangsúlyozta: az érintett fogyasztóknak nem volt teendőjük, szerződésük 2015 végén megszűnt és a törvény erejénél fogva létrejött 2016. január 1-től a Főgáznál. A csoportos beszedési megbízások szintén automatikusan átkerültek a Főgázhoz, azokat nem kell megújítani. Megjegyezte, hogy az ügyfelek korábban felhalmozódott tartozásai a korábbi szolgáltatónál maradtak.

Jelezte, hogy a következő hetekben lesz az első számlázási időszak. A számla a becsült mérőállások alapján kalkulált összeget, illetve kéthavi alapdíjat tartalmaz majd, hiszen januárban nem számláztak alapdíjat. Hozzátette: a mérőállásokat februártól lehet majd diktálni a számlákon szereplő azonosítóval.

A Fox David Duchovny és Gillian Anderson főszereplésével forgatott sorozatának napokban sugárzott premierje a 18-49 éves korosztály nézőinek zömét jobban érdekelte, mint bármelyik más tévés széria – derült ki a Nielsen felméréséből.

Az X-akták több mint egy évtized után jelentkezik ismét új epizódokkal a képernyőn. Az új sorozatból egyelőre hat rész készült Chris Carter, az eredeti sorozat alkotójának irányításával. “Úgy tekintek az elmúlt időszakra, mint 13 évnyi reklámszünetre” – mondta tavaly tavasszal, az új epizódok felvétele előtt Carter.

A kilenc évadot megélt sorozat, amelyben Mulder és Scully megoldatlan rejtélyeket és paranormális eseteket vizsgált, 1993-tól 2002-ig futott. Több mint 200 epizódjával az X-akták az amerikai kábeltelevíziózás történetének leghosszabb ideig futó ilyan jellegű sorozata lett. A széria nyomán két egész estés film is készült X-akták: A film és X-akták – Hinni akarok címmel.

Az úgynevezett Y generáció, azaz a 20-35 év közöttiek 64 százalékával fordult elő az elmúlt egy év alatt, hogy késve rendezte számláit, közülük a gyermekesek 71 százaléka nem mindig tudott időben fizetni – derül ki az Intrum Justitia európai fogyasztói fizetési jelentéséből.

A nemzetközi pénzügyi szolgáltató tavaly a harmadik negyedévben Európa 21 országában 22 ezer fogyasztótól gyűjtött információt. A felmérés feltérképezte az egyes generációk közötti különbségeket, így a gazdaság egyik húzórétegének számító Y generáció pénzhez és megtakarításokhoz való viszonyát, lehetőségeit is.

Az MTI-hez szerdán eljuttatott összefoglaló szerint a felmérés azt mutatja, hogy a teljes magyar lakosság 63 százalékával fordult elő az előző 12 hónapban, hogy egy vagy több számláját nem tudta időben kifizetni, ami csaknem azonos az Y generáció számlafizetési moráljával.

A gyermekes és gyermektelen fiatalok fizetési szokásai között lényeges különbség rajzolódik ki. A gyermekesek 71 százalékával szemben a gyermektelenek 59 százalékánál fordult elő, hogy késve fizetett ki valamilyen számlát.

A gyermekesek jóval nagyobb arányban estek késedelembe több számlával is, a válaszadók több mint fele kettő vagy annál több számlát nem fizetett ki időben, míg a gyermekteleneknél ez az arány 39 százalék.

Az Y generáció fizetési szokásai iskolai végzettség szerint is különbözőek. Míg a felsőfokú végzettségűek 46 százaléka közölte, hogy egyáltalán nem fordult elő vele fizetési késedelem, addig az alacsonyabb végzettségűeknek csak 26 százaléka nyilatkozott így.

A felsőfokú végzettségű fiatalok 59 százaléka tesz félre havonta, az ennél alacsonyabb végzettségűeknek 41 százaléka.

A megtakarításokat tekintve az Y generáció tudatosabban viselkedik, mint a teljes magyar felnőtt lakosság, mivel a megkérdezettek fele tesz félre havonta valamekkora összeget, míg a teljes magyar lakosság körében ez az arány 42 százalék – idézi a közlemény Felfalusi Pétert, az Intrum Justitia Zrt. vezérigazgatóját.

A megtakarítás célja is eltérő, a 20 és 35 év közötti fiatalok utazásra, lakásvásárlásra, illetve fogyasztási cikkekre nagyobb mértékben tesznek félre, mint a magyar átlag, a nyugdíjra viszont kevésbé gondolnak még.

A felmérés szerint az Y generációnak csak 7 százaléka gondolja úgy, hogy javult a gazdasági helyzet, a teljes lakosságnak pedig 8 százaléka vélekedik így. A fiatal felnőttek 28 százaléka nem nyilvánított véleményt, míg 65 százalékuk szerint a gazdasági helyzet romlott Magyarországon.

A gyermekesek 11 százaléka szerint javul a gazdasági helyzet, míg a gyermektelenek csupán 6 százaléka gondolja így.

A felsőfokú végzettségűeknek 10 százaléka lát javulást, míg az ennél alacsonyabban képzetteknek csak 5 százaléka.

Saját pénzügyeit illetően a 20 és 35 év közöttiek 19 százaléka gondolja úgy, hogy javult a helyzet, 43 százalékának nincs véleménye a témáról, 37 százalékuk pedig nem tapasztalt javulást saját anyagi körülményeiben.

A megkérdezett fiatalok 44 százalékának már megfordult a fejében, hogy más országban próbáljon szerencsét, a teljes magyar lakosságban ez az arány 35 százalék. A gyermekes és gyermektelen fiatalok szinte ugyanolyan arányban, 41, illetve 45 százalékban hagynák el az országot.

Végzettség alapján nagyobb a különbség, a felsőfokú végzettségűek 30, az alacsonyabban képzettek 48 százalékának jutott már eszébe, hogy külföldre költözzön.

A férfiaknál a nagy rivális listavezető Győri ETO lesz a bajnoki ezüstérmes Mezei Vill FC Berettyóújfalu ellenfele a döntőbe jutásért. A másik ágon a Dunaújváros a Ferencvárossal játszik. Az FTC a Magyar Kupa történetének első NB II-es csapata a négyes döntőben.

A női Final Four tornán is a bajnoki listavezetőt kapta a tabella második helyén álló hajdúsági gárda. A tolnaiak egyébként éppen a hét végén veszítették el veretlenségüket a Hajdúböszörményben játszott rangadón (3-2-re nyert a HTE).

Az elődöntőt és a finálét február 20-21-én rendezik Gyöngyösön.

Magyar Kupa, férfi elődöntők:
Rába ETO – Mezei Vill FC Berettyóújfalu
Dunaferr DF Renalpin FC – FTC Futsal Fisher Klíma

Magyar Kupa, női elődöntők:
Árkád ETO Győr- Astra Kiskunfélegyházi Bulls FC
Hajdúböszörmény TE – Brand Mission Tolna Mözs

Kihalt játszótér, elhagyatott házak, és a városi ember számára ritkán tapasztalható csend fogadja azokat, akik Bihardancsházára érkeznek. Hajdú-Bihar megye második legkevesebb lelket számláló települése évek óta küzd az elöregedés és az elvándorlás ellen. A faluban lehetetlen megtartani a fiatalokat, a közfoglalkoztatáson kívül más egyéb munkalehetőség nincs a faluban, sokan ezért nem akarnak maradni.

Egyre kevesebben laknak Bihardancsházán

Azt, hogy a település vezetése mit akar tenni az elnéptelenedés folytatódása ellen, mi hozhat fellendülést a faluba és hogyan próbálják növelni a lakosok számát Bihardancsházán, az alábbi videóban megtudhatja.

Dehir – Egy új üzem mentheti meg az egyre csak öregedő hajdú-bihari falut