Az olasz ügyészség felesleges pánikkeltés és vészhelyzet teremtése miatt vizsgálatot indított a negyvennégy éves férfival szemben. A római sajtó szerint pizzasütőként dolgozó férfit a Rómától hetven kilométerre levő Anagni városában kedden találták meg, előállították a helyi rendőrségre és kihallgatták.

A férfi egy nagy méretű és igazinak tűnő játékfegyverrel a kezében Rómában felszállt az egyik metróvonalra és a Termini-pályaudvarra ment, ahol felszállt egy Anagniba tartó vonatra. Viselkedése pánikot keltett az esti órákban utasokkal teli pályaudvaron. Többen az internetes közösségi oldalakra feltett képekkel riasztották a böngészőket arról, hogy fegyveres van a pályaudvaron, mások a rendőrségnek telefonáltak. A helyszínre siető terrorellenes egységek azonban nem találták meg az időközben már vonatra szállt férfit.

Az Anagniba tartó vonaton egy rendőr is felfigyelt a fegyverre, de mivel látta, hogy gyerekjátékról van szó, nem igazoltatta a férfit. A “fegyveres” pizzasütő kisfiának vásárolta a játékot és elmondása szerint kedd reggelig nem is vette észre, hogy ez mekkora ijedtséget keltett körülötte.

Az eset azonban rögtön megkérdőjelezte az olasz fővárosban decembertől megerősített terrorellenes készültség hatékonyságát. Az olasz sajtó azt kérdezte, miként tudott a férfi bármilyen ellenőrzés nélkül órákon keresztül szabadon mozogni a videókamerákkal teli Róma közlekedési eszközein, a Termini pályaudvaron és egy vonaton is egy fegyvernek tűnő tárggyal.

Az IIHF honlapjának keddi híre szerint a férfi rekordot is a német bajnokságban állították fel. Még 2010. november 21-én a Straubing Tigers úgy verte az EHC München alakulatát, hogy a szétlövéshez 42 kísérlet kellett.

Az észak-amerikai profiligában (NHL) 40 büntető a csúcs (2014. december 16., Florida Panthers-Washington Capitals). IIHF-rendezvényen a máig élő rekord a 2002-es junior vb-n született meg, akkor a fehéroroszok a kiesési mérkőzésen a 26. büntetővel verték a franciákat.

A bajor tartományi kormány keddi üléséről kiadott közlemény szerint Bajorország szövetségi állam hivatalos levélben követeli a szövetségi kormánytól a “menekültáradat korlátozását”.

A berlini vezetés a jelenlegi menekültpolitikájával “alkotmányjogi értelemben megsérti az alaptörvényt”, ezért Bajorország az alkotmánybírósághoz fordul, ha a szövetségi kormány a határvédelemben nem tér vissza haladéktalanul a jogszabályok alkalmazásához és nem álltja helyre a rendet – mondta Joachim Herrmann.

Az Angela Merkel vezette CDU-val és a CSU-val szövetségi szinten kormányzó szociáldemokraták (SPD) bírálták a bajor koalíciós társat. A CSU  a szövetségi kormánynak küldött levéllel “bejelenti, hogy szakít a koalícióval” – mondta Thomas Oppermann, az SPD parlamenti frakcióvezetője.

Az újság értesülései szerint a terrorszervezet azt tanácsolta a Szíriába tartó híveinek, hogy a feltűnést kerülve, lehetőleg hétvégén, labdarúgó-mérkőzések idején utazzanak Törökországba.

A lap arról is beszámolt, hogy titkosszolgálati jelentések alapján Törökország északi, fekete-tengeri régiójában több szíriai személy valós értékénél drágábban próbált hozzájutni furgonokhoz, amelyeket később merényleteknél használtak volna fel Törökországban vagy Szíriában.

Titkosszolgálati aktákra hivatkozva a lap tudni véli, hogy Abu Bakr al-Bagdadi, az Iszlám Állam vezetője kiadott egy parancsot, amely szerint azok, akik nem tudják elérni Szíriát, engedély nélkül ott követhetnek el támadást, ahol éppen tartózkodnak, valamint merényleteiket olyanok ellen igyekezzenek elkövetni, akik nem muzulmánok vagy hitetlenek.

Az újság értékelése szerint az Iszlám Állam azért változtatott taktikáján, mivel az Egyesült Államok vezette terrorizmusellenes koalíciós erők fellépésének következtében területeket vesztett Szíriában.

A török hatóságok szerint ezt a szervezetet terheli a felelősség a január 12-én Isztambul óvárosában elkövetett öngyilkos merényletért, amelyben tíz turista vesztette életét. Valószínűleg az Iszlám Állam áll az októberi ankarai kettős merénylet mögött is, amely 103 ember életét oltotta ki.

A Coface januári vizsgálatában összesen 160 ország minősítését végezte el, de egyedül Magyarország kapott jobb osztályzatot, míg három másik ország esetében megerősítették, és kedvező kilátással látták el a jelenlegi osztályzatot.

A Coface szakértői Magyarország felminősítését egyebek mellett azzal indokolták, hogy a gazdasági növekedést tartósnak és egyszeri hatásoktól mentesnek tekintik. A hitelbiztosító elemzői kielégítőnek tartják a magyarországi üzleti környezetet, amely véleményük szerint megközelíti a régió éllovas országainak szintjét.

A hitelbiztosító szerint a felminősítés mellett szólt a lakossági devizahitelek kivezetése a bankrendszerből, a növekvő foglalkoztatottság, valamint a magyar gazdasági szereplők szoros együttműködése a jól teljesítő német feldolgozóiparral. Szintén kedvező a Coface szerint, hogy a magyar export szerkezete – a nyilvánvaló német  kitettség mellett is – megfelelően szerteágazó.

A Coface szerint a jövőben a lakossági fogyasztás lehet a magyar gazdasági fejlődés motorja, a belső fogyasztás élénkülését segíti – a devizahitelek forintosítása mellett – a személyi jövedelemadó kulcsának 16 százalékról 15 százalékra történő csökkentése, illetve az átlagbérek várhatóan a fogyasztói áraknál nagyobb mértékű növekedése.  A Coface megállapította, hogy a jegybanki programok (így például az nhp) keretében elérhető kedvező hitelforrások segítik a kis- és középvállalkozások beruházásainak finanszírozását, de rámutatnak arra is, hogy a kereskedelmi bankok általános hitelezési hajlandósága továbbra is “aggasztóan alacsony szinten” van.

A Coface elemzői megjegyzik, hogy bár az államadósság folyamatosan csökken, a mutató 2015 végén GDP-arányosan 77 százalék volt, ez továbbra is magasnak mondható. Az államháztartás stabilan alacsony hiánya, valamint a folyó fizetési mérleg többlete azonban mozgásteret biztosít a gazdaságnak, igaz, ez nagymértékben függhet az importált energiahordozók (egyelőre tartósan alacsony) árától.

A Magyarországon megvalósuló külföldi befektetések értéke várhatóan nem mérséklődik a jövőben. Ezek elsősorban az autóiparban, az elektronikai ágazatban és a gyógyszerszektorban valósulhatnak meg, többek között azért, mert ezeket az ágazatokat nem sújtják külön terhek, mint például a médiapiacot, a bank-, az energia- vagy a távközlési szektort.