bogrezoli bejegyzései

Harry Houdinira emlékeznek a magyar fővárosban

A magánygyűjteményt gondozó David Merlini szabadulóművész az MTI-nek elmondta: a tárlat eredeti relikviákon keresztül, valamint a 2014-ben készült Houdini című amerikai film kelléktárgyait is bemutatva idézi fel a legendás bűvész életét, alakját és mutatványait.

Harry Houdini

Harry Houdini

“A kiállított tárgyak mindegyike különös misztikumot hordoz. Ezek nem csupán hétköznapi tárgyak, hanem olyan egyedi és reprodukálhatatlan alkotások, amelyekkel történelmet írtak” – fogalmazott. A több száz tárgyat felvonultató gyűjtemény részét képezi Harry Houdini egyik saját, hírhedten biztonságos béklyója, egy Tower típusú duplazáras bokabilincs, valamint egy általa jegyzett levél is, amelyet még az amerikai mágusok társaságának (Society of American Magicians, SAM) elnökeként írt.

A kiállítást gazdagítja a Houdini-film kellékei közül a múlt század hangulatát visszaadó Metamorphosis, azaz helycsereláda is, valamint az a speciális óriás tejeskanna, amelyet vízzel telítettek, majd kívülről zárták le hat lakattal hermetikusan.

“Természetesen nem üresen” – jegyezte meg az 1978-ban Budapesten született, a világot két évtizede egyedi szabadulóművész produkcióival járó David Merlini, aki egyébként saját bevallása szerint “misszióként” tekint elődje legemlékezetesebb tárgyainak megőrzésére és bemutatására.

A tárlatot kedden Fekete Péter, a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztos nyitja meg, valamint köszöntőt mond Szőcs Géza, a milánói világkiállítás magyar pavilonjának kormánybiztosa is. Emellett “Sokkal több, mint cirkusz! Új self-made-man világkép” címmel előadást tart Voigt Vilmos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Folklór Tanszékének oktatója. Az OSZK épületében február 27-ig látogatható kiállítás tárgyait David Merlini mutatja be az érdeklődőknek.

A Houdini! című kiállítás anyagát, amelyet korábban már megismerhettek a milánói Életkert pavilon látogatói, március 24-től a Houdini House Budapest elnevezésű újonnan megnyíló kiállítóhelyen helyezik el.

David Merlini hangsúlyozta: az emlékhely űrt tölt be az európai és magyar kulturális színtéren egyaránt, nem csupán bemutatja a valaha élt legismertebb szabadulóművész munkásságát, hanem megidézi a kor szellemét.

Mint fogalmazott, egy olyan magyar ifjú útját tárják az érdeklődők elé, aki Erikként hagyta el Budapestet mindössze négy évesen, hogy aztán a Nagy Houdiniként térjen vissza később. Hozzátette: mindemellett a Houdini House Budapest tematikus workshopokkal, képességfejlesztő kurzusokkal kívánja segíteni a szabadulóművészek jövőbeli generációjának szakmai fejlődését.

Góllal debütált Debrecenben a Loki új igazolása

Az első játékrészben egyébként kimondottan nagy volt az iram és a küzdelem. A Loki játszott mezőnyfölényben, a vendégek pedig kontrákkal próbálkoztak, de nem tudtak a debreceniek védelme mögé kerülni.

Pályára lépett a Loki új igazolása, Holman Dávid is, aki pénteken írt alá a Lokihoz, az ő góljával szerzett vezetést a DVSC az első félidő hajrájában: a középpályás jól érkezett Varga József beadására, és megelőzve a kapust a hálóba perdített.

A folytatásban is hasonlóan alakult a játék képe. Már az elején növelte előnyét a Loki egy gyönyörű góllal: Adamo Coulibaly kiugratta a védők közül kilépő Horváth Zsoltot, aki ballal a bal felsőbe helyezett. Ezután is voltak még lehetőségek, de újabb gól nem született.

Edzőmeccs
DVSC-TEVA – MFK Zemplín Michalovce 2-0 (1-0)

Oláh G. műfű. Vezette: Nagy R.
DVSC: Verpecz (Deczki 78.) – Lázár, Szatmári, Mészáros (Kinyik 69.), Barna – Bereczki, Varga J. (Ludánszki 63.), Holman, Horváth Zs. (Kertész 63.) – Tisza, Coulibaly
Gól: Holman (35.), Horváth Zs. (47.)

Egyre több madarat mérgeznek meg Magyarországon

A szakértő kifejtette, a ragadozó madarakat is érintő mérgezési hullám 2005-ben indult, azóta változó intenzitással tart: míg 2014-ben 15 megmérgezett ragadozó madarat találtak, addig tavaly 61 madár eset áldozatul, az idei év első húsz napjában pedig már több mint 50 mérgezett ragadozó madarat találtak.

Orbán Zoltán szerint elsősorban a gazdák és vadászok helyeznek ki mérget a haszonállatok, vagy az apróvadak rosszul felfogott védelmére hivatkozva. A mérgek célpontjai elsősorban nem a ragadozó madarak, hanem a rókák és kóbor kutyák, ugyanakkor gyakran olyan erős mérgeket helyeznek ki, hogy az elhullott állatokból fogyasztó madarakat is elpusztulnak – fűzte hozzá.

Kiemelte, a mérgek kihelyezése törvénysértő, az elkövetők orvvadászat, természetkárosítás vagy állatkínzás miatt akár 2-5 év börtönbüntetésre is számíthatnak. Orbán Zoltán tájékoztatása alapján tavaly négy hivatásos vadász ellen indult eljárás.

Szénmonoxid-mérgezést kapott három ember Debrecenben

Három embert – egy felnőttet és két gyereket – szállítottak kórházba a mentők Debrecenben, a Rakovszky Dániel utcából. A debreceni hivatásos tűzoltók a lakás levegőjében nem tudtak szénmonoxid-koncentrációt kimutatni, de értesítették a gázszolgáltatót.

A szolgáltató a helyiség egyik fűtőteste mellett ki tudta mutatni a gáz jelenlétét, ezért a tűzoltók átszellőztették a lakást.

A főigazgató szerint morális válságban van a mentőszolgálat

A főigazgató szerint nem létezik olyan szabály, amely szerint a mentőknek minden esethez 15 percen belül ki kell érkeznie, de egy infarktusos, elgázolt vagy éppen stroke-gyanús betegnél ez jogos elvárás. Úgy vélte: minimalizálni kell azokat a tényezőket, amelyek komoly erőket vonnak el a mentőfeladatoktól.

A főigazgató emlékeztetett: tavaly 1,1 millió esetet látott el a mentőszolgálat, tíz százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Kiemelte: a mentőjárművek folyamatos cseréje éves szinten mintegy kétmilliárd forintba kerülne, erre most csak ennek a töredéke jut, Közép-Magyarországon különösen rossz a helyzet, hiszen itt nem lehetett uniós forrásokból fejleszteni.

Az új főigazgató elsődleges feladatnak tartja, hogy javítsanak a mentőszolgálatnál dolgozók megbecsülésén, illetve például a vezetők és a beosztottak közötti kommunikáción. A mentőszolgálat a legnagyobb egészségügyi szervezet, amelyben mintegy 7500-an dolgoznak, és amely sok ok miatt mára morális válságba került, és ez komolyabb probléma, mint a jelképesnek mondható fizetés – mondta.

A mentésirányítók 147 ezer, a mentőorvosok 286 ezer, a mentőtisztek 181 ezer, a mentőápolók 139 ezer, míg a gépkocsivezetők 127 ezer forintot vittek tavaly haza havonta – mondta Máté Gábor a Magyar Időknek.