bogrezoli bejegyzései

Kitalálták, hogyan lehetne növelni a cirkusz presztizsét

A cirkuszművészet megújításáért is felelős miniszteri biztos elmondta, hogy az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) nemzetközi listájára való kerülés előfeltétele, hogy legalább két országban a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékében már szerepeljen az adott terület. Amennyiben Hollandia után Magyarországon is bekerülhetne a cirkuszművészet a nemzeti jegyzékbe, a két ország együtt kezdeményezhetné a felvételt az UNESCO illetékes bizottságánál.

Kiemelte, miniszteri biztosként nemcsak egy új cirkuszművészeti központ létrehozása a célja, hanem az is, hogy a cirkusszal kapcsolatos gondolkodásmódot is megújítsa.

“Mi a cirkuszművészet társadalmi hasznosságát is kutatjuk, hogy leváljunk a pusztán szórakoztatóiparról, a céllövöldéről és a dodzsemről és a cirkuszművészettel inkább a színház közelébe, az üzenetet is nyújtani tudó kulturális és szórakoztató ágak közé kerüljünk” – fogalmazott Fekete Péter.

Felidézte, hogy ehhez egy olyan művészeti központot akarnak létrehozni, amely találkozóhely és kutatóbázis lenne egyben a nemzetközi szakemberek számára, valamint egy olyan oktatási intézmény, amelyben a cirkuszművészek mellett a háttérszakmákban dolgozókat is ki tudják képezni.

Lemmy nevét kapja meg Download fesztivál nagyszínpada

A banda a leicestershire-i Donington Parkba meghirdetett fesztivál első napján lépett volna színpadra. A június 10. és 12. rendezendő esemény szervezője szerint “méltó műsorral igyekeznek kitölteni” a Motörhead koncertjére szánt időt.

A fesztivál honlapja alapján az együttes közelmúltban meghalt frontemberének emléke előtt tisztelegve egy évre Lemmyre (The Lemmy Stage) keresztelik át a rendezvény nagyszínpadát.

Az idei fesztivál húzónevei közé tartozik a Rammstein, a Black Sabbath és az Iron Maiden. Fellép továbbá a Megadeth, a Korn, a Deftones, a Nightwish, a Disturbed, az Architects, a Jane’s Addiction, a NOFX, a Bury Tomorrow és a Sixx A.M.

Az Iron Maiden hatodszorra lép fel a fesztiválon, idén ez lesz a banda egyetlen nagy-britanniai koncertje. Az együttes a The Book Of Souls című új albumát népszerűsítő európai turnéja keretében koncertezik Leicestershire-ben – írta a BBC News.

Teljes titokban szervezte a találkozóját a pápa és a pátriárka

A Kirill pátriárkával a havannai repülőtéren február 12-én esedékes találkozóról Ferenc pápa azt mondta: “Hagytam, hogy megszervezzék. Csak annyit mondtam, hogy találkozni szeretnék, és átölelni ortodox testvéreimet. Ennyi. Két év titkos egyeztetés zajlott le, ügyes püspökök jól vezették őket. Az ortodoxok részéről Ilarion foglalkozott vele…”

A pápa és a falak, amelyek egymás után omlanak le című cikk az egyházfővel a vatikáni Szent Márta-házban, valamint más vatikáni forrásokkal folytatott beszélgetések alapján született.

Ilarion metropolita, a moszkvai patriarchátus “külügyminisztere” már júniusban úgy nyilatkozott a Corrierének: a pápa és a pátriárka közötti találkozó “már az agendában van”, és reménye szerint “ennek a pápának kell ezzel a pátriárkával találkoznia” – emlékeztetett a Corriere. A lap úgy tudja, hogy az egyeztetés év végétől felgyorsult, és mindkét fél a minél előbbi találkozót szorgalmazta. Így merült fel, hogy a Mexikóba tartó Ferenc pápa álljon meg Kubában, és itt találkozzon Kirillel.

Ferenc pápa szerint nem szabad semmilyen lehetőséget elhalasztani a “hidak építése” és a háborúk elkerülése érdekében. Annál is inkább, mivel “nem állíthatjuk, hogy békés világ vesz bennünket körbe, akármerre nézünk, konfliktusokat látunk”. Kijelentette: “a hidak segítenek, és a békét építik, a falak nem: leomlás a sorsuk”.

Az egyházfő szerint a szentszéki diplomácia és Oroszország számos válságövezet történéseit hasonlóképpen értékelte: “az arab tavasz és Irak esetében elképzelhető volt, mi fog történni. (…) Líbiában Kadhafival egy vezető volt, most ötven van. A Nyugatnak önkritikát kell gyakorolnia.”
A pápa ugyanakkor megjegyezte, hogy Oroszország a saját érdekeit követi.

Az Európát elárasztó migrációval kapcsolatban Ferenc pápa úgy látja, “Európa olyan problémával találja magát szemben, amelyet a távlatok és stratégia hiánya még terhesebbé tesz “. Kijelentette: “Európának változnia kell, és meg is tud változni. Ha nem képes gazdaságilag segíteni azokat az országokat, ahonnan a menekültek érkeznek, meg kell oldania, miként tud szembeszállni ezzel a nagy kihívással, amely elsősorban humanitárius, de nem kizárólag. (Európában) elszakadt a nevelési rendszer: az, amely az értékeket a nagyszülőkről az unokákra örökítette, a szülőkről a gyermekekre. Fel kell tenni a kérdést, hogyan építsük ezt újjá.”

Az egyházfő felidézte, hogy az Európai Parlamentben 2014 novemberében mondott beszédében meddő nagymamának nevezte Európát. Angela Merkel német kancellár akkor “kicsit mérgesen” telefonon vonta kérdőre a pápát, hogy valóban ezt gondolja-e. A Corriere cikke szerint Ferenc pápa Európát most is a bibliai Sárához, Ábrahám feleségéhez hasonlította, aki idős, meddő korában szül gyermeket, és “először megijed, de azután titokban mosolyog”. A pápa azon reményét fejezte ki, hogy Európa is “titokban rámosolyog a bevándorlókra”.

Vatikáni források szerint Ferenc pápa “nagy hatású” beszéddel készül az idén neki ítélt aacheni Károly-díj tavaszi átvételére.

A Corriere della Sera úgy foglal állást, hogy az Egyesült Államok és Kuba közötti diplomáciai nyitásban játszott közvetítés, az Egyesült Államokban tett látogatás, az ortodox világgal való “megbékélés” lépései után a következő hidat Ferenc pápa Kínával fektethetné le. A napilap úgy tudja, hogy a katolikus egyházfő üzenetet készül küldeni Hszi Csin-ping kínai elnöknek.

Szijjártó Péter: a schengeni rendszer összeomlása rendkívüli károkat okozna az EU-nak

“A schengeni övezet lebontása vagy megsemmisülése olyan súlyos gazdasági kárral járna, hogy nem is tudom, Európa hogyan tudná ezt kezelni” – idézi a hétfőn megjelent interjúban Szijjártó Pétert a  The Daily Telegraph című tekintélyes brit konzervatív napilap.

A külgazdasági és külügyminiszter a The Daily Telegraph idézete szerint kifejtette: Schengen két elemre épül. Az egyik az, hogy a nincs belső ellenőrzés, a másik pedig a külső védelem. Ha a második konszenzust nem tartják be, az nagyon könnyen az első lebomlásához is vezethet – tette hozzá.

Szijjártó Péter bírálta Görögországot, mivel szavai szerint az Európai Unió déli határa védtelen a migránsok beáramlásával szemben. “Ha Görögország nem tesz eleget a schengeni előírásoknak, akkor másik védelemre van szükségünk” – fogalmazott.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint Brüsszelnek mindenáron meg kell őriznie a schengeni zónát, annak érdekében, hogy elejét lehessen venni Európa “végzetes gazdasági hanyatlásának” a többi erőközponttal folytatott globális versenyben. “Az Egyesült Államok nagyon erős, Kína extenzív gazdaságpolitikát folytat, az arab államok erősödnek, mi európaiak pedig mélyen belesüppedtünk saját problémáinkba” – mondta Szijjártó Péter a brit napilapnak.

A The Daily Telegraph az interjúhoz kapcsolódóan adatokat közöl a schengeni zóna esetleges megszűnésének gazdasági hatásairól. Idézi a francia kormány által finanszírozott, Stratégie nevű kutatóintézet becslését, amely szerint Schengen felszámolásának gazdasági költsége egy évtized alatt elérhetné a 110 milliárd eurót; ennek fele a kieső turisztikai forgalomból eredne, de a kereskedelmi forgalom értéke is 10-20 százalékkal visszaeshetne.

A nemzetközi közúti szállítási szövetség (International Road Transport Union, IRU) adatai szerint évente 57 millió kamion összesen 2800 milliárd euró értékű árut továbbít a schengeni országok között, és az európai közúti fuvarozó cégek 3 milliárd euró bevételkieséssel számolhatnának Schengen megszűnése esetén – áll a brit lap cikkében.

Szijjártó Péter: a schengeni rendszer összeomlása rendkívüli károkat okozna az EU-nak

“A schengeni övezet lebontása vagy megsemmisülése olyan súlyos gazdasági kárral járna, hogy nem is tudom, Európa hogyan tudná ezt kezelni” – idézi a hétfőn megjelent interjúban Szijjártó Pétert a  The Daily Telegraph című tekintélyes brit konzervatív napilap.

A külgazdasági és külügyminiszter a The Daily Telegraph idézete szerint kifejtette: Schengen két elemre épül. Az egyik az, hogy a nincs belső ellenőrzés, a másik pedig a külső védelem. Ha a második konszenzust nem tartják be, az nagyon könnyen az első lebomlásához is vezethet – tette hozzá.

Szijjártó Péter bírálta Görögországot, mivel szavai szerint az Európai Unió déli határa védtelen a migránsok beáramlásával szemben. “Ha Görögország nem tesz eleget a schengeni előírásoknak, akkor másik védelemre van szükségünk” – fogalmazott.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint Brüsszelnek mindenáron meg kell őriznie a schengeni zónát, annak érdekében, hogy elejét lehessen venni Európa “végzetes gazdasági hanyatlásának” a többi erőközponttal folytatott globális versenyben. “Az Egyesült Államok nagyon erős, Kína extenzív gazdaságpolitikát folytat, az arab államok erősödnek, mi európaiak pedig mélyen belesüppedtünk saját problémáinkba” – mondta Szijjártó Péter a brit napilapnak.

A The Daily Telegraph az interjúhoz kapcsolódóan adatokat közöl a schengeni zóna esetleges megszűnésének gazdasági hatásairól. Idézi a francia kormány által finanszírozott, Stratégie nevű kutatóintézet becslését, amely szerint Schengen felszámolásának gazdasági költsége egy évtized alatt elérhetné a 110 milliárd eurót; ennek fele a kieső turisztikai forgalomból eredne, de a kereskedelmi forgalom értéke is 10-20 százalékkal visszaeshetne.

A nemzetközi közúti szállítási szövetség (International Road Transport Union, IRU) adatai szerint évente 57 millió kamion összesen 2800 milliárd euró értékű árut továbbít a schengeni országok között, és az európai közúti fuvarozó cégek 3 milliárd euró bevételkieséssel számolhatnának Schengen megszűnése esetén – áll a brit lap cikkében.