Szanka Ferenc közölte, a férfit a csempészett személyek sanyargatásával elkövetett embercsempészés bűntettével gyanúsítják.

A gyanú szerint a férfi 300 eurót kapott volna megbízóitól, hogy mások által Magyarországra csempészett migránsokat a zöldhatár közeléből Ausztriába szállítson. Aradon beült a megbízói által előkészített tehergépkocsiba, majd Mórahalom külterületére hajtott. Ott társaival mintegy 150 migránst zsúfoltak a jármű – 2,4 méter magas, 2,1 méter széles és 5 méter hosszú rakterébe. A gyanúsított alig 10 perccel az indulás után Mórahalmon megállt – mivel a gépkocsi biztonságosan vezethetetlen volt a jelentős túlsúly miatt -, majd a migránsokat és a járművet hátrahagyva társaival együtt távozott. A helyszínre érkező rendőrök 104 migránst tudtak előállítani, akiknek sikerült kijutniuk a raktérből.

A szellőzés nélküli raktérben az utasoknál már 6-10 perc után jelentkezhettek az oxigénhiány tünetei, amely 20-25 perc múlva már halálos kimenetelű is lehetett volna. A százötven ember a raktér levegőjét mintegy 8-12 perc alatt belélegezte, amellett, hogy a hőmérséklet 1-2 perc alatt meghaladhatta a kritikus 34 fokot. A szinte azonnal kialakuló rosszullét miatt a teherautóban lévő migránsok minden módon próbáltak levegőhöz jutni, késsel is igyekeztek fölszakítani a raktér fémborítását.

A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság az MTI érdeklődésére közölte, a román gyanúsított személyazonosságát néhány napja derítették ki a magyar rendőrök, majd sikerült őt elfogni.

Az egészségügy működése szempontjából a megnyugtató mennyiség 415 ezer egységnyi vér volna, ám volt olyan esztendő, amikor 419 ezer egységnyi vért szolgáltattak a donorok – közölte Jákó Kinga. Éppen ezért – folytatta – különböző akciókkal kívánják véradásra ösztönözni az embereket.

Ezt szolgálta a tavalyi adventi kezdeményezésük, aminek keretében minden véradóra kötöttek biztosítást: ha balesetet szenvednek a következő évben, akkor “kórházi napidíjban” részesülnek – mondta. A kezdeményezés több mint 3100 új véradót eredményezett – tette hozzá.

Január 9-10-én, két helyszínen rendezték meg a Can Touch Disc elnevezésű frizbiversenyt Hajdúböszörményben. A tornán 18 csapat 150 játékosa vett részt, a magyarok mellett románok, bolgárok, lengyelek és szlovákok indultak.

A szervező Debreceni Frizbi Sportegyesület öt csapatot indított, valamennyien a középmezőnyben végeztek. A debreceni alakulatokban javarészt junior korú játékosok léptek pályára, akik a Fazekas és Csokonai Gimnázium, a Vegyipari Szakközépiskola, a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Szakközépiskolája, és a Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola diákjai.

A tornát a budapesti LOL-Szakág elnevezésű csapat nyerte, amelyet debreceniek is erősítettek.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya és Monitoring Központja a HELCION LIFE+ programmal, nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve 13. alkalommal szervezi meg az Országos Sasszinkront, a hazánkban telelő ragadozómadarak éves számlálását – közölte az egyesület hétfőn az MTI-vel.

A Sasszinkron központi rendezvényét, a II. Sas Napot a jászsági Sasközpontban és a Jászberényi Állat- és Növénykertben tartják szombaton. Az MME, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) és a Jászberényi Állat- és Növénykert által tavaly indított kezdeményezés célja az országos sasszinkronok társadalmasítása, a ragadozómadarak bemutatása, a lakosság figyelmének felhívása hazánk rendkívül gazdag ragadozómadár-állományára és a fokozottan védett parlagi sasok védelmére – írták.

Magyarország területén a sasfajok szempontjából számos kiemelten fontos telelőhely van. Főként rétisasok és a parlagi sas kárpát-medencei költőállományából származó fiatal egyedek nagy része telel nálunk, emellett előfordul a szirti sas és a fekete sas is.

Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya 2004-ben indította el a legfontosabb sastelelőhelyek egységes módszertannal és egy időben történő felmérését. A tavalyi Sasszinkronon már 394 felmérő járta be a sasok legjelentősebb telelőhelyeit az ország területének 18,5 százalékán, négy sasfaj 986-1024 egyedét és tizenegy további ragadozómadár-faj 8165 példányát számba véve.

A héten zajlik a telelő európai vörös kányák számlálása, a Nyugat-Európában helyenként tömeges éjszakázóhelyek felmérése is. Ebben Magyarország az Országos Sasszinkronnal vesz részt, mivel nemcsak a sasokat, hanem minden ragadozómadarat számba vesznek a szakemberek. A visszatelepülő vörös kánya hazánkban egyelőre ritka, a 4-10 páros fészkelőállomány különösen érzékeny, ezért a faj védelméhez a telelési viselkedést is felmérő információgyűjtés kiemelten fontos.

Hozzátette, hogy a jelenlegi migrációs áradat aláaknázza azt a humanista szellemiséget, amelyet Európa mindig is védett.

A katolikus egyházfő hangsúlyozta, hogy a migrációs helyzet kérdéseket vetett fel “a tényleges befogadási és alkalmazkodási lehetőségeket” illetően. “Mégsem szabad megengedni, hogy elvesszenek az emberség értékei és elvei, a minden ember méltósága iránti tisztelet, a szubszidiaritás és kölcsönös szolidaritás, még ha ezek a történelem bizonyos pillanataiban nehezen hordozható terhet is képviselnek” – fogalmazott Ferenc pápa.

Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Európának nagy kulturális és vallási örökségével minden eszköze adott, hogy megtalálja “a helyes egyensúlyt a saját állampolgárai jogainak védelme és a migránsok segítése és befogadása kettős erkölcsi kötelessége között”.

A nemzetközi diplomáciai testületnek tartott hagyományos év eleji beszédében Ferenc pápa “súlyos vészhelyzetnek” nevezte a migrációt, úgy fogalmazva, hogy fel kell ismerni ennek okait, megoldásokat kell kidolgozni, “legyőzni az ennyire folyamatos és nagy méretű jelenséget kísérő félelmeket”.

Az egyházfő szerint “a migrációt kiváltó okok nagy részével már régen szembesülni lehetett volna (…) és ma is, mielőtt túl késő lenne, sokat lehetne tenni a tragédiák megfékezése és a béke építése érdekében”. A pápa többek között a fegyverkereskedelem, a nyersanyag- és energiaelosztás, valamint a korrupció “eddig követett gyakorlatának” felszámolását sürgette. A migráció terén közép-hosszú távú terveket szorgalmazott, amelyek “túllépnek a vészhelyzetben adott válaszokon”. “Ezeknek egyrészt segíteni kellene a migránsok integrációját a befogadó országokban és ezzel egy időben elősegíteni a származási országok fejlődését szolidáris politikával” anélkül, hogy a segítség hátterében az ebben részesülő népek kultúrájával ideológiailag idegen vagy ellenkező politikai szándék húzódjon – jelentette ki Ferenc pápa.

Hangsúlyozta, hogy Európát az utóbbi évben precedens nélküli migráció érintette. Emlékeztetett, hogy az Ázsiából és Afrikából származó bevándorlók Európát viszonyítási pontnak tartják a jogegyenlőség, az emberi méltóság sérthetetlensége, a lelkiismereti szabadság és a szolidaritás terén. A pápa a migránsok befogadásában példaként említette meg Libanont, ahol a menekültek már a lakosság egynegyedét teszik ki, a határait le nem záró Jordániát, Törökország és Görögország erőfeszítéseit, és köszönetet mondott Olaszországnak is.

Kijelentette, hogy az egyes országok által követett “individualista” megoldások elkerülhetetlenül az egész nemzetközi közösségre kihatnak. Ferenc pápa hozzátette: a migráció a jövőben az eddiginél még jobban meghatározza majd a világ történéseit “és az erre adott válaszok csakis közös cselekvés eredményei lehetnek”.

A terrorizmussal kapcsolatban Ferenc pápa kijelentette: “nem lehet Isten nevében gyilkolni. Csakis a vallás ideologizált és eltorzított formája gondolhatja, hogy a Mindenható nevében igazságot tehet szándékosan ártatlanokat mészárolva le, ahogyan az utóbbi hónapokban Afrikában, Európában és a Közel-Keleten elkövetett véres merényletekben történt”.

Az egyházfő a világot sújtó csapások között említette az éhezést, amely még ma is több millió gyermeket sújt, a nyomorban virágzó emberkereskedelmet, a társadalom peremére szoruló embereket. Reményét fejezte ki, hogy az ENSZ által májusra összehívott első humanitárius világkonferencia “a háborúk és természeti katasztrófák mai szomorú színterén képes lesz (…) közös elkötelezettségre”.

A 2016-os év kihívásai között említette a Perzsa-öböl térségének feszültségeit, az észak-koreai “aggasztó” katonai kísérleteket, a szíriai válság politikai-diplomáciai megoldását és Líbiát is.