A hétfőn publikált 2015-ös adatokból kiderült: a müncheni autógyártó 1,91 millió járművet értékesített, 5,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A Mini márkával együtt 6,1 százalékos volt a növekedés, az összesített eladások pedig elérték a 2,25 milliót.

Ian Robertson, a konszern értékesítésért felelős igazgatótanácsi tagja szerint idén az egyik legnagyobb kihívás a lassuló kínai eladások lesznek, a szakember “alacsonyabb egyszámjegyű” növekedést vár Kínában 2016-ban.

Hozzátette azt is, hogy a német kormány környezetvédelmi szabályozása várhatóan lendületet ad az elektromos és hibrid autók eladásának. A BMW tavaly 25 ezer i3-mas elektromos meghajtású autót értékesített.

A Mercedes-Benz eladásai tavaly 13,4 százalékkal, 1,87 millió járműre nőttek, míg az Audi 1,8 millió, a 2014-esnél 3,6 százalékkal több luxusautót értékesített.

A tavaly ősszel kirobbant dízelbotrány negatívan érintette az Audi, a Volkswagen prémium kategóriás márkája eladásait.

A Mercedes-Benz és anyavállalata, a Daimler viszont jelentős bevételt könyvelhetett el az új, C-kategóriás limuzinok értékesítéséből, amely tavaly 40,1 százalékkal, több mint 443 ezer darabra nőtt. Szakértők szerint az új E-kategória bevezetése új lendületet ad a márkának idén.

2014-ben a BMW 1,81 millió, az Audi 1,74 millió, a Mercedes-Benz pedig 1,65 millió luxuskategóriás autót értékesített világszerte.

A borosüvegekhez dugókat és címkéket gyártó Enoplastic alapítója 87 éves korában bekövetkezett halála előtt nem sokkal változtatta meg végrendeletét úgy, hogy vagyonából az olasz Alpokban, Varese közelében fekvő Bodio Lomnagó-i gyár 250 alkalmazottja is részesüljön.

“Mindent a felesége, Carla, az édesanyánk intézett el, aki egy megható köszönőlevelet küldött mindenkinek a csekkekkel együtt” – idézte fel Piero Macchi lánya, Giovanna, aki egyben az Enoplastic egyik vezetője.

A karácsony előtt érkező csekkek a gyár közelmúltban felvett munkásait fejenként kétezer (mintegy 633 ezer forint), míg a régebbi alkalmazottakat fejenként 10 ezer euróval (3,1 millión forinttal) tették gazdagabbá. Voltak családok, amelyek – ha Piero Macchi tudta róluk, hogy szükséget szenvednek – még többet kaptak.

A jó borokért és a gépekért is rajongó gyáros 1957-ben alapította az Enoplasticot, a vállalat jelenleg évente 2,5 milliárd darab terméket állít elő, amelyeket több mint 80 országba értékesít.

“Mindig is egy nagy családként gondoltunk magunkra, ez a karácsonyi ajándék is ennek a jele” – nyilatkozta a gyár egyik alkalmazottja.

“A Golden Globe felhívhatja a figyelmet több másik, az utóbbi időben készült magyar filmre is, köztük Fekete Ibolya Anyám és egyéb futóbolondok című mozijára, Gárdos Péter Hajnali lázára vagy Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című művére, ezekre a díj hatására talán jobban odafigyel a világ” – fogalmazott az Oscar-díjas filmrendező az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.

Hozzátette: tapasztalatai szerint az utóbbi időben csökkent a magyar filmek iránti érdeklődés, és ami még nagyobb baj, hogy Magyarországon is ez a helyzet. “Remélem, a Saul fia sikere hatására a nézők visszaszoknak a mozikba, amikor magyar filmeket vetítenek.”

Szabó István kiemelte: a Saul fia stílusán lehet látni azt a fajta technikai szabadságot, amelyet az elektronika jelent a modern filmkészítésben.

“A film újdonsága éppen a formája. Amit elmond, arról már sok filmet készítettek, megrázó és pontos könyvek születtek a holokausztról, gondolok  például Primo Levi beszámolóira. Úgy érzem, a Saul fia már ennek a tudásnak a segítségével találta meg azt a formát, amivel kifejezte a történetet, és ez remekül sikerült, aminek csak örülni lehet” – mondta.

A rendező – akinek korábban két filmjét, a Redl ezredest 1986-ban, a Hanussent 1989-ben jelölték a Golden Globe-ra – úgy vélte, a díj valóban az Oscar-díj előszobája. Szabó István megemlítette, hogy a Csodálatos Júlia című filmjének főszereplője, Annette Bening alakításáért 2005-ben Golden Globe-díjat kapott, majd Oscarra is jelölték.

“A Golden Globe felhívhatja a figyelmet több másik, az utóbbi időben készült magyar filmre is, köztük Fekete Ibolya Anyám és egyéb futóbolondok című mozijára, Gárdos Péter Hajnali lázára vagy Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című művére, ezekre a díj hatására talán jobban odafigyel a világ” – fogalmazott az Oscar-díjas filmrendező az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.

Hozzátette: tapasztalatai szerint az utóbbi időben csökkent a magyar filmek iránti érdeklődés, és ami még nagyobb baj, hogy Magyarországon is ez a helyzet. “Remélem, a Saul fia sikere hatására a nézők visszaszoknak a mozikba, amikor magyar filmeket vetítenek.”

Szabó István kiemelte: a Saul fia stílusán lehet látni azt a fajta technikai szabadságot, amelyet az elektronika jelent a modern filmkészítésben.

“A film újdonsága éppen a formája. Amit elmond, arról már sok filmet készítettek, megrázó és pontos könyvek születtek a holokausztról, gondolok  például Primo Levi beszámolóira. Úgy érzem, a Saul fia már ennek a tudásnak a segítségével találta meg azt a formát, amivel kifejezte a történetet, és ez remekül sikerült, aminek csak örülni lehet” – mondta.

A rendező – akinek korábban két filmjét, a Redl ezredest 1986-ban, a Hanussent 1989-ben jelölték a Golden Globe-ra – úgy vélte, a díj valóban az Oscar-díj előszobája. Szabó István megemlítette, hogy a Csodálatos Júlia című filmjének főszereplője, Annette Bening alakításáért 2005-ben Golden Globe-díjat kapott, majd Oscarra is jelölték.

A szokásos havi utasforgalmi beszámoló szerint az észak-amerikai és az ázsiai, főleg a japán járatok utasforgalmát érintette negatívan a 130 áldozatot követelő merényletsorozat.

Azt is hozzátették, hogy a foglalások december utolsó két hetében fokozatosan emelkedésnek indultak.
Az utasszám 1,1 százalékkal, 6,2 millióra esett vissza az év utolsó hónapjában az egy évvel korábbihoz képest, a csoport diszkont légitársaságát, a Transaviat nem számolva. A Transaviaval együtt már csak 0,2 százalékos volt a csökkenés.

A légitársaság korábban közölte, hogy novemberben 50 millió eurós kárt szenvedett el a merényletek miatt.
Az Air France-KLM a harmadik negyedévet 7,4 milliárd euró árbevétel mellett 898 milliós üzemi eredménnyel zárta, utóbbi adat mintegy félmilliárd euróval jobb a 2014 harmadik negyedévinél. A január-szeptemberi időszakban 19,7 milliárd euró bevételt és 666 millió euró üzemi eredményt ért el a társaság szemben a 2014 január-szeptemberi 40 milliós üzemi eredménnyel.