Amint arról beszámoltunk, három kutya támadott meg szombaton a Hosszúpályi út környékén egy 39 éves debreceni férfit. A kutyák a férfit többször megharapták, ezért ő a Kondoros csatornán is átgázolt, hogy elmeneküljön, de az ebek oda is követték. A férfi egy fadarabbal próbált védekezni.

A kutyák a sértettet folyamatosan követték és támadták a Hosszúpályi útig. A férfi megállt az út közepén, hogy az arra járó autósoktól segítséget kérjen, de két kutya még ekkor is követte őt. Egy arra járó gépkocsivezető észrevette a sérült férfit, akit autójával azonnal orvoshoz vitt.

Széles Kálmán vitte orvoshoz a férfit

Széles Kálmán elmondta, hogy először azt hitte, valaki a kutyáit sétáltatja az út mentén. Később döbbent rá, hogy itt támadás történhetett. A férfiról már letépték a ruhát a kutyák, egy szál pólóban és egy cipőben volt, amikor ő megállt mellette az úton. Az áldozat tiszta vér volt, több súlyos nyílt sebe volt, és sokkos állapotba került, így nehezen tudott beszélni. Harapások voltak a végtagjain, kezén, lábán. Míg beszállt az autóba, a kutyák körbe-körbe jártak az autó körül, izgultak is, nehogy az egyik beugorjon az autóba. A férfit az autós beszéltette, hogy ne ájuljon el, majd a mentőállomásra vitte be, ott ellátták, és átvitték a Kenézy Gyula Kórházba.

Szentgyörgyi János, a Kenézy Gyula Kórház szóvivője elmondta, a debreceni férfi egész testét elborították a harapások, marások, karmolások. Az áldozaton azonnal műtéteket hajtottak végre, s még ma is várnak rá műtétek. Mivel a teste nagy része sérült a támadásokban, megfigyelésre benntartják a kórházban, s abban bíznak, hogy nem romlik az állapota.

Ezek a kutyák támadtak a férfira

A rendőrök azonosították a boxer keverék kutyák 54 éves tulajdonosát, akit otthonában elfogtak és előállítottak a rendőrkapitányságra, ahol a nyomozók gyanúsítottként kihallgatták. A Debreceni Rendőrkapitányság T. Tibor ellen – szabadlábon hagyása mellett – gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés elkövetése miatt folytatja a nyomozást. A  kutyáit elkobozták, jelenleg a bánki gyepmesteri telepen őrzik őket.

Dehir – Majdnem embert öltek ezek a kutyák

A nő 2015 márciusában az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz benyújtott panaszában azt sérelmezte: elutasították a személyes megbeszélésen azzal az indokkal, hogy a pozícióra nem alkalmaznak nőket. A cég vezetése arra hivatkozott, hogy ez egy hagyományosan férfiak által végzett munka, amely kosszal, porral és fertőzésveszéllyel jár. A tárgyi feltételeket is ennek megfelelően alakították ki: nincs női öltözőjük, zuhanyzójuk és mellékhelyiségük – mondták.

Az EBH megállapította, hogy a cég az állásra jelentkező nővel szemben közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmazott és megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A hatóság megtiltotta a jövőbeni jogsértő magatartást és százezer forint bírság megfizetésére kötelezte a vállalatot.

A döntés ellen a cég keresetet nyújtott be a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra, kérve, hogy helyezzék hatályon kívül az EBH határozatát és kötelezzék a hatóságot új eljárás lefolytatására.

A bíróság elutasította a keresetet. Indoklásában megállapította, hogy az EBH sem anyagi, sem eljárási jogszabálysértést nem követett el, döntése mindenben megalapozott. Az ítélet jogerős – olvasható a közleményben.

 A tárca közleménye szerint az OLAF a közbeszerzések szabályosságának ellenőrzésére adott uniós pénzek felhasználása ügyében szabálytalanságokat állapított meg, ennek alapján a NAV bűnügyi főigazgatóságának központi nyomozó főosztálya nyomozást indított.

Az OLAF koordinációs irodája a NAV-on belül működik, ennek ellenére a nyomozásról – amelyről a legfőbb ügyész is tudott – az adóhivatalt vezető államtitkár nem kapott tájékoztatást – írja közleményében az NGM.

A miniszter utasította a tárca közigazgatási államtitkárát, hogy az ügyben rövid határidővel folytassa le a vizsgálatot.

 A produkciót Alex Kurtzman rendezi, a forgatókönyvet Jon Spaihts (Prométheusz) írta. A női főszerepet Sofia Boutella játssza, akit a nézők a Kingsman: A titkosszolgálat című filmben is láthattak korábban – emlékeztetett a The Hollywood Reporter.

A Boris Karloff brit horrorsztárral forgatott Múmia című 1932-es horrorfilm nyomán 1998-ban készült el Stephen Sommers rendezésében A múmia című kalandfilm Brendan Fraser és Rachel Weisz főszereplésével. A produkció két folytatást ért meg (A múmia visszatér, A múmia 3. – A Sárkánycsászár sírja).

Az új Múmia-filmben Tom Cruise a haditengerészet különleges egységével kutat terroristák rejtekhelye után az iraki sivatagban, de csak sírrablókat találnak egy ősi sírboltban, amelyben misztikus erők szabadulnak el.

A magyar kultúra napja alkalmából ünnepi estet rendezett pénteken Debrecen városa a Csokonai Színházban. Az ünnepségen Papp László polgármester mondott köszöntőt.

Papp László emlékeztetett rá, hogy Kölcsey Ferenc, a Himnusz írója a Református Kollégium diákja, debreceni diák volt, csakúgy, mint a magyar irodalom számos kiemelkedő alakja.

„Kicsi az a szelete nemzeti kultúránknak, amely valamilyen módon ne kötődne Debrecenhez, különösen, ha az elmúlt évszázadok  Református Kollégiumban nevelkedett diákjaira, vagy hazánk reformkori vagy azt követő kultúrtörténetére gondolunk. Ha ezen a szemüvegen keresztül nézzük a magyar kultúra ünnepét, akkor azt büszkeséggel jelenthetjük ki, mi , debreceniek, hogy városunknak kiemelkedő szerepe van a magyar kultúra napjának gondolatiságában” – hallhattuk a polgármestert.

Papp László beszélt a délelőtti bejelentésről is, mi szerint Debrecen pályázik a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre.

Kiemelte, Debrecen pályázata nem lehet öncélú, s egyben partneri együttműködést ajánlott a hajdúsági és bihari településeknek határon innen és túl, Debrecen testvérvárosának, Nagyváradnak, a Városok és Falvak Szövetsége tagtelepüléseinek és pályázatot támogatni tudó térségbeli megyeszékhelyeknek.

Az esten átadták a Debrecen Kultúrájáért Díjakat és a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány alkotói ösztöndíjait. Az alapítvány a város kulturális életének mecenatúráját felvállaló szándékkal jött létre 1991-ben. Az alapító tagok között voltak Szabó Magda Kossuth-díjas írónő, valamint özv. Holló Lászlóné, továbbá Debrecen önkormányzata, a DKV, a Debreceni Vízmű, a Debreceni Hőszolgáltató és az E.ON , illetve jogelődeik.

Debrecen Kultúrájáért Alapítvány kuratóriuma posztumusz Debrecen Kultúrájáért Díjat adományozott  Julow Viktor egyetemi tanár, irodalomtörténész, műfordító részére.

Julow Viktor magyar – angol szakos tanárként a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban tanított, majd az egyetem világirodalmi intézetének adjunktusa lett. A Déri Múzeum tudományos főmunkatársaként nevéhez fűződik az ország első vidéki irodalmi múzeumának megalapítása. Tudományos munkái nagy részében Debrecen szellemi értékeivel és a XVIII-XIX. század fordulójának magyar irodalmával foglalkoztak. Csokonai Vitéz Mihályról és Fazekas Mihályról írt monográfiái, eszme- és stílustörténeti kutatásai a felvilágosodás irodalmának körében felbecsülhetetlenül jelentősek.

Debrecen Kultúrájáért Díjban részesült Mohos Nagy Éva operaénekes, a Csokonai Színház örökös tagja, tanszékvezető főiskolai tanár. Mohos Nagy Éva zeneiskolai zongora, szolfézs, általános iskolai énektanár, majd zeneiskolai magánének tanár diplomáját Szegeden, énekművész, -tanár végzettségét a Zeneművészeti Kar egyetemi képzésében szerezte. 1975-től a debreceni Csokonai Színház magánénekeseként számtalan előadásban nyújtott kimagasló teljesítményt. 2015-ben ünnepelte a színháznál töltött 40-ik jubileumi évét. Vendégszerepelt a Magyar Állami Operaházban, a Szegedi Nemzeti Színházban, a Győri Kisfaludy Színházban és a Miskolci Nemzeti Színházban. Művészi tevékenységéért számos szakmai díjban részesült, melyek közül számára is az egyik legkedvesebb, hogy 1996-ban a Csokonai Színház Örökös Tagjává választották.

Debrecen város kulturális életében kifejtett példaértékű munkásságáért, Debrecen Kultúrájáért Díjat kapott Aczél Géza babérkoszorús költő, műfordító, irodalomtörténész, kritikus, az Alföld folyóirat főszerkesztője

Aczél Géza neve elválaszthatatlanul összeforrt Debrecennel és az Alföld folyóirattal, amelynek hosszú évtizedeken át volt a szerkesztője, majd főszerkesztője. Az Alföldnél eltöltött évtizedek alatt sokat változott a világ, a város és az emberek, egy valami azonban bizonyosan nem: a makacs ragaszkodása a minőséghez. Ez az a szilárd értékrend és hit, amelynek köszönhetően az Alföld folyóirat zsinórmértéke maradt a hazai irodalmi életnek. Megtapasztalhattuk, hogy személye integráló erőt jelentett irányzatok és érdekek számára egyaránt. Költőként és publicistaként a mai magyar költészet és irodalom meghatározó, és számos díjjal, kitüntetéssel elismert egyénisége.

A Debrecen Kultúrájáért Alapítvány kuratóriuma hét pályázónak adományozott alkotói ösztöndíjat.

Alkotói ösztöndíjban részesült Áfra János szerkesztő, költő, PhD hallgató. Áfra János az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat szerkesztőjeként, a debreceni KULTer.hu kortárs kultúrportál főszerkesztőjeként, a debreceni kulturális programok szervezőjeként tevékenykedik. Lelkesen támogatja a legifjabb nemzedék szépirodalmi és újságíró jelöltjeinek szárnypróbálgatásait is. Kiemelkedő irodalmi, publicisztikai alkotói tevékenységéért számos elismerő díjban részesült.

Alkotói ösztöndíjat kapott Gellén Sára tervezőgrafikus. Gellén Sára Debrecen kulturális hagyatékának néhány, mára már sajnos megsemmisült értékének, mint a „Margit-fürdő”, a debreceni ”Nagy”-zsinagóga, a régi Nagyállomás digitális megjelenítését, egy ismeretterjesztő kiadvány grafikai tervezését kívánja a pályázat keretében megvalósítani. A kiadvány segíti a múlt értékeinek feltárását és megőrzését, formálja a jelen szemléletmódját, gazdagítja a helyi hagyományokat.

Alkotói ösztöndíjban részesült Lapis József szerkesztő, kritikus, irodalmár. Lapis József szakmai programja a határon innen és túli magyar nyelvű gyerekirodalom, elsősorban gyereklíra több szempontú, elméleti és történeti igényű vizsgálata. Munkájának súlypontja a jelenkori, kortárs, elsősorban debreceni vonatkozások vizsgálatán, elemzésén nyugszik, megkísérelve Debrecent, mint „gyerekirodalmi teret” föltérképezni, és egy egységes, monografikus műben bemutatni.

Alkotói ösztöndíjat nyert el Láng Eszter képzőművész, művészeti író. Láng Eszter rendszeres résztvevője a hazai és a nemzetközi képzőművészeti tárlatoknak és művésztelepeknek. Grafikával és fotóval egyaránt foglalkozik. Célja a debreceni és Debrecenhez köthető képzőművészeti kiállításokról, valamint szépirodalmi művekről, alkotásokról szóló cikkek, írások megjelentetése országos művészeti és irodalmi folyóiratokban.

Alkotói ösztöndíjban részesült Nyul Imre nyugdíjas pedagógus. Nyul Imre helytörténeti kutatásával az 1750-es évektől 1970-es évekig a kertségi Újkert történetét, az újkerti lakótelep kialakulását, illetve jelenét dolgozza fel.
Az összegyűjtött dokumentumokat könyv formájában szeretné megjelentetni, ezzel is hozzájárulva az Újkertben működő oktatási intézmények helyismereti tananyagának oktatásához.

Alkotói ösztöndíjat kapott Váradi Judit zongoraművész és Puskás Levente szaxofonművész. Váradi Judit és Puskás Levente, a Debreceni Egyetem két oktatója egy közös CD lemez elkészítését tervezik, amellyel a magyar zeneszerzők klasszikus, szaxofonra írt műveit és a debreceni zenei képzést szeretnék népszerűsíteni. A lemez elkészítése hozzá járulna ahhoz is, hogy a hazánkba látogató művészek, illetve a külföldön szaxofonozni tanulók is megismerjék ezeket a gyöngyszemeket.

Alkotói ösztöndíjban részesült Vitéz Ferenc egyetemi oktató, irodalmár. Vitéz Ferenc az 50. születésnapja és a 25 éves írói jubileuma alkalmából, válogatott és új versek kötetének összeállítását tervezi. Ezzel párhuzamosan folytatja tudományos, irodalmár, szakírói munkáját. 2016-ban újabb tanulmánykötetet szeretne megjelentetni irodalmi tanulmányaiból, kritikáiból, amely folytatását jelentik a 2014-ben „Angyalkapuk és szövegjáratok”, 2015-ben „Angyalok a labirintusban” címen megjelent tanulmányköteteinek.