Holman Dávid gyerekként Vácon kezdett el futballozni. Tizennégy éves korában az MTK-hoz került, 2012-től azonban már az FTC játékosa volt. Tizenkilenc évesen mutatkozott be a felnőtt csapatban. Az élvonalban eddig 27 meccsen 3 gólt rúgott.

Róka Géza klubigazgató és Holman Dávid (Fotó: dvsc.hu)

Tavaly télen a Ferencváros kölcsönadta egy évre a lengyel élvonalban szereplő Lech Poznan csapatának, ahonnan most tért vissza, és ma biztossá vált, hogy Debrecenben folytatja pályafutását, a 8-as számú mezben játszik majd – olvasható a dvsc.hu-n.

Szombaton az Oláh Gábor utcai műfüves pályán rendezendő, Michalovce elleni edzőmérkőzésen már láthatják is a szurkolók Holman Dávidot.

 “Ha nem tudjuk megvédeni az Európai Unió külső határait, akármilyen  költséges és megerőltető is az, akkor magunk romboljuk le a schengeni rendszert” – hangsúlyozta Orbán Viktor a belső határok nélküli uniós övezetre utalva.

A magyar és a szlovén kormány együttes ülését követő sajtótájékoztatón – amely a tervezettnél jóval hosszabb ideig tartott, és jelentős részben a két állam migrációval kapcsolatos álláspontjáról szólt – a magyar kormányfő hangsúlyozta: elkötelezetten támogatják Szlovénia kezdeményezését abban, hogy nemzetközi összefogás legyen egy második védelmi vonal kiépítésére Görögország északi határain.

Kitért arra is, hogy “természetesnek és erkölcsi kötelességnek” tekintette Magyarország, hogy Szlovéniát rendőri erővel és eszközökkel is segítette a migránsválság kezelésében. “Schengent nem elegendő szavakban megvédeni, mi mindketten tettekkel is védeni akarjuk” – emelte ki a magyar kormányfő.

A két ország együttes kormányülésének témáit említetve arról beszélt: Magyarországon a szlovén néppel és az országgal szemben pozitív kép jellemző, mert a magyarok is elismerik azt a történelmi teljesítményt, hogy “sikeresen túlélték az elmúlt néhány évszázadot”. Tisztelni kell az elődöket, vállalni kell az elődök örökségét, s ebből fakadóan “mély történelmi, tiszteletre alapozó kapcsolatunk van”.

A magyar miniszterelnök egyetértett azzal az állásponttal, hogy a két ország gazdasági együttműködése az elmúlt években messze elmaradt a lehetőségek mögött, a mintegy kétmilliárd eurós kereskedelmi forgalomnál “többet is tudnánk”. Ezért “nemcsak jó, hanem stratégiai minőségű” együttműködésre van szükség, amelynek része az autópálya, a vasúti és az energetikai összeköttetések megteremtése.

Kifejtette: 2018-ig az M70-est teljes hosszában négysávos autópályává fejlesztik, összekötik a két ország villamosenergia-hálózatát, és gázvezetékrendszerét, ami nemcsak energetikai, de biztonsági kérdés is mindkét állam számára. “Koper a tengeri kijáratot jelenti Magyarország számára”, ezért érdekeltek vagyunk a kikötő és az oda vezető vasút fejlesztésében, amelyhez 370 millió eurós hitelkeretet is biztosítunk.

Orbán Viktor említést tett arról, hogy Magyarország figyelemre méltónak tartja, hogy a szlovének Európában az idegen nyelvet beszélők között a legjobbak között vannak, a népesség arányában pedig a világon az elsők között van az olimpiai érmeket illetően. Ennek kapcsán arra kérte a szlovéneket, hogy támogassák Magyarországot a 2024-es olimpiai pályázatot illetően.

Miro Cerar szlovén kormányfő a közös sajtótájékoztatón egyebek közt azt emelte ki: az Európai Uniónak (EU) heteken belül közös megoldást kell találnia a menekültválságra, ha el akarja kerülni az országok közötti esetleges konfliktusokat.

“Nem várhatunk tavaszig, hogy megoldást találjunk. Heteken belül megoldásra van szükség (…),  különben konfliktusokra számíthatunk az országok között” – hangsúlyozta a szlovén kormányfő, aki szerint a migránshelyzet teljesen kikerült az ellenőrzés alól.

 A szlovén kormányfő szólt arról a kezdeményezéséről, amelyet az Európai Unió belügyminiszterei hétfőn tárgyalnak, és amelynek egyik fontos eleme Görögország támogatása abban, hogy északi határain újabb védelmi vonal épüljön ki, illetve tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy Törökország betartsa a migránsválság kezelésére az EU-val kötött megállapodását.

A magyar-szlovén kapcsolatokra vonatkozóan arról beszélt: mindkét ország célja, hogy jobban kihasználják a jövőben a lehetőségeiket. Ebben előnyt élvez a közúti, vasúti és a villamosenergia-, valamint a gázhálózat összekötése, de a gazdasági együttműködésben kihasználatlanok még a mezőgazdaságban, az erdészetben és a turisztikában rejlő további lehetőségek.

Miro Cerar kiemelte: kulcsfontosságú a két ország viszonyában a Magyarországon élő szlovén és a Szlovéniában élő magyar nemzeti kisebbség, amelyekkel kapcsolatban elégedetten állapíthatták meg, hogy a kisebbségek helyzete jó, megfelelő támogatást kapnak, jogaik biztosítva vannak, de anyagi helyzetük, kulturális lehetőségeik terén van még javítanivaló, hogy hosszú távon megelőzzék a létszámuk csökkenését.

Az Emnid közvélemény-kutató intézet adatai szerint a Merkel vezette jobboldali CDU/CSU-pártszövetség szavazói a lakosság egészét jellemző mértéknél is nagyobb arányban sürgetnek irányváltást, 90 százalékuk véli úgy, hogy a kancellárnak változtatnia kell a menekültpolitikában.

Ugyanakkor a CDU/CSU-szavazók 67 százaléka úgy véli, hogy továbbra is Angela Merkel a megfelelő személy a kancellári tisztségben. A lakosság egészét tekintve 53 százalékos a politikus támogatottsága, míg 42 százalék szerint más kancellárra van szüksége Németországnak.

A lakosság többsége támogatja a határzár gondolatát, 33 százalék szerint Németországnak is le kell zárnia a határait a menedékkérők előtt, ha más uniós tagállamok így tesznek, további 24 százalék szerint pedig Németországnak a többi tagállam lépéseitől függetlenül is le kell zárnia határát. A lakosság alig harmada, 35 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy nyitva kell tartani a határt a menekültek előtt.

Az N24 hírtelevízió megbízásából készített felmérés alapján erősödik az aggodalom, hogy a menekültek túlterhelik Németországot. Ezt jelzi, hogy a tavaly tavaszi 23 százalékról 48 százalékra emelkedett mindazok aránya, akik tartanak attól, hogy túl sok menekült érkezik az országba, és 74 százalékról 49 százalékra süllyedt mindazok aránya, akik szerint az ország megbirkózik a menekültválsággal.

A reprezentatív felmérést szerdán végezték, ezer ember megkérdezésével.

Bölcskei Gusztáv, a Református Hittudományi egyetem rektora  azt mondta a koszorúzáson, hogy legyen mindenki tevékeny részese a nemzetragasztó kultúrának, amelynek építőköve ott van a Himnusz minden sorában.

A kiállítás február 14-ig látható a Kölcsey Központban

Ezt követően megkoszorúzták a Kölcsey-szobrot és emléktáblát a róla elnevezett központ körfolyosóján. Az eseményt egybekötötték a kölcsey.hu pályázat eredményhirdetésével, melynek témája a Himnusz írójának életműve és a magyar nyelv volt.

Az ötletadó, Álmosd polgármestere, Köteles István azt mondta: összesen 250 pályamű érkezett a világ minden tájáról. Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere pedig arról beszélt a pályaművekből összeállított kiállítás megnyitóján, hogy Debrecen örömmel csatlakozott a kezdeményezéshez, mert amit Kölcsey képvisel, azt tovább kell adni a következő nemzedékeknek.

Lagzi Lajcsi néven ismert zenész vasárnap térhet haza. A Budaörsi Járásbíróság arra hivatkozva utasította el a meghosszabbítást célzó ügyészi indítványt, hogy már nem kell tartani a bizonyítás meghiúsításától és a bűnismétléstől.

A közlés szerint G. Lajos és Cs. Csaba gyanúsítottak ellen a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság nyomoz vesztegetés és lopás bűntette miatt.

A bíróság megállapította, hogy az előzetes letartóztatás általános oka jelenleg is fennáll, de a kényszerintézkedés elrendelésének és meghosszabbításának alapját képező különös okai már nem.

A Budaörsi Járásbíróság szeptember 24-én rendelte el a zenész és két társa előzetes letartóztatását, akiket vesztegetés és lopás bűntettének megalapozott gyanúja miatt vett őrizetbe a rendőrség.

Az ügy egyik gyanúsítottjának előzetes letartóztatását még tavaly október 2-án megszüntette a törvényszék.

Az ügyészség korábban azt közölte, hogy a gyanú szerint egy mocsai lakóházban és egy tatai apartmanparkban éveken át méretlenül vételezték az áramot, a vizet és a gázt, majd megvesztegették az ellenőröket.