A debreceni önkormányzat kezelésében 500 kilométer hosszúságú szilárd útfelület van. Ezt négy útellenőr járja folyamatosan, hogy kátyúkat keressen és jelezze azok pontos helyét. A munkások kedd délelőtt a Szent Anna utcán dolgoztak; hideg kátyúzást végeztek. Ez azt jelenti, hogy miután kiszárították a kátyúkat, azt hideg aszfalttal tömik be és döngölik le. Az önkormányzat erre minden évben több tízmillió forintot költ.

Óvatosan az utakon!

– Éves szinten 160-200 millió forint áll rendelkezésre az úthibák kijavítására. Ebből körülbelül a hideg aszfaltos kátyúzás 20 százalékot tesz ki – tájékoztatott Haász Ferenc városüzemeltetési osztályvezető.

A hideg kátyúzás gyors, de nem elég tartós, arra azonban alkalmas, hogy így csökkentsék a balesetveszélyes helyzeteket. A szakemberek szerint a téli aszfaltozás márciusig, áprilisig kibírja, ezt követően pedig az aszfaltkeverő telepek beindulásával jöhet a tartósabb, meleg aszfaltozás a meggyengült utakon.

Az autószerelő műhelyekben télen több munkát adnak a kátyúk okozta károk. Aki szerencsés, megúszhatja 5-10 ezer forintból is, de a korszerű autóknál minél mélyebb a kátyú, annál mélyebben kell a zsebbe nyúlnia a sofőrnek.

– Most már vannak olyan futóművek, amelyek igen sok lengőkarral rendelkeznek, ha ezek az alumínium lengőkarok sérülnek, ott akár már százezer forintig is mehetnek a károk – mondta el Villás Ferenc szervizvezető.

Az autószerelők olyan esetekkel is találkoztak, hogy egy nagyobb kátyúnál a kipufogó is megsérült.

Amint arról beszámoltunk, a hétvégén símaszkban rabolt ki egy férfi egy italboltot. A gyanúsítottat pár órán belül elfogták a rendőrök.

Forrás: police.hu

A Debreceni Járásbíróság most fegyveresen elkövetett rablás bűntette miatt elrendelte a gyanúsított előzetes letartóztatását.

A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség közleménye szerint a munkanélküli, szűkös anyagi körülmények közt élő 31 éves férfi gáz-riasztó pisztollyal rabolt a boltból 50 ezer forintot.

Az eladó értesítette a rendőrséget és az üzletben elhelyezett kamerafelvételek elemzése után röviddel a rendőrségnek sikerült beazonosítania és elfognia a hajdúszoboszlói férfit.

A bűncselekménnyel okozott kár részben megtérült, a rendőrség az elkövetéshez használt gáz-riasztó pisztolyt és a símaszkot lefoglalta.

A Debreceni Járásbíróság a Hajdúszoboszlói Járási Ügyészség indítványára fegyveresen elkövetett rablás bűntettének megalapozott gyanúja miatt január 12-én 30 napra elrendelte a gyanúsított előzetes letartóztatását, mivel alappal tartani lehet szökésétől vagy elrejtőzésétől, továbbá fennáll a bűnismétlés reális veszélye is.

A férfi a Büntető törvénykönyv szerint tíz év börtönt is kaphat.

Már nincs előzetesben a sajtóban bocskaikerti olajbáróként emlegetett férfi, aki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozóinak gyanúja szerint bandájával együtt nyolcmilliárd forintot csalt el, ennyivel rövidítették meg a magyar költségvetést. A Dehir.hu információit megerősítette Sárközi Alexandra, a NAV bűnügyi szóvivője, aki azt is közölte, az ügynek jelenleg tizenkét gyanúsítottja van, közülük senki nincs előzetes letartóztatásban.

Középen, barna felsőben O. Tamás, azóta elengedték

A szóvivő hozzátette, a nyomozás folyamatban van, a pénzügyi nyomozók több külföldi társhatóságtól kértek jogsegélyt.

A tizenkét gyanúsítottból 2014 tavaszán kilencen már előzetesben voltak, most mindegyikük szabad. Annak ellenére, hogy amivel gyanúsítják őket – bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és orgazdaság –, azért akár 20 éves szabadságvesztést is kaphatnak. Információink szerint a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat sem rendelt el a gyanúsítottakkal szemben, így a bocskaikerti olajbáró, M. Tamás szabadon jár-kel nem csupán az országban, hanem a világban is – úgy tudjuk, többször járt az utóbbi időben külföldön.

Rengeteg olajat találtak a NAV-osok

Az ügyben az előzetes letartóztatásokról a Debreceni Törvényszék döntött. Tatár Tímea, a Debreceni Törvényszék szóvivője a Dehir.hu megkeresésére közölte, a gyanúsítottak többsége már 2014 nyarán kikerült az előzetesből, ketten, a banda feje, M. Tamás és társa, O. László azonban nem. Az ő előzetes letartóztatásuk meghosszabbításáról utoljára 2015 januárjában döntött a Debreceni Törvényszék. Később azonban az ügyészség nem indítványozta a gyanúsítottak újbóli meghosszabbítását, így ők is szabadlábra kerültek.

Érdeklődtünk hát a Hajdú-Bihar Megyei Fõügyészségnél, hogy megtudjuk, miért nem indítványozták a két férfi előzetesének meghosszabbítását.

Pocsai Edit megyei főügyész tájékoztatása szerint M. Tamás és O. László gyanúsítottak előzetes letartóztatását a nyomozás felügyeletét ellátó főügyészségi ügyész  2015. március 12-én megszüntette, „mivel annak elrendeléskori, illetve a meghosszabbítások alapját képező okai megszűntek, a szükséges bizonyítékok beszerzése, a tárgyi bizonyítási eszközök biztosítása megtörtént. Az eljárási cselekményeken való részvételüket biztosítottnak látta, ezért enyhébb kényszerintézkedés – például lakhelyelhagyási tilalom – elrendelésére sem tett indítványt a bíróság felé.”

Több milliárd forint értékben zároltak ingatlanokat, luxusautókat

A gyanú szerint a bocskaikerti férfi által irányított bűnszervezet strómanok nevén lévő cégek közvetítésével importált bázisolajat uniós országok területén lévő adóraktárakból azt a látszatot keltve, mintha a beszerzett olajat Nagyváradra szállítanák. Ezzel szemben az ásványolajat itthon, a piaci árnál lényegesen olcsóbban gázolajként értékesítették. Úgy tudjuk, 160-180 forintért vették a bázisolaj literjét, itthon pedig 310 forintért adták el. Azaz egy literen 130-150 forint hasznuk lehetett.

A bűnszervezet Hajdú-Biharban, Szabolcsban és Győr-Moson-Sopron megyében több tízmillió liter olajat adott el jövedéki adó és áfa megfizetése nélkül. A NAV pénzügyi nyomozói, pénzügyőrei és adóellenőrei, 215-en egyszerre 50 helyszínen csaptak le az elkövetőkre. A házkutatások során 45 millió forint értékű, százezer liter ásványolajat foglaltak le, emellett találtak 200 millió forint értékű adójegy nélküli cigarettát is.

Luxusházakat zároltak

Az olajjal üzletelő bűnszervezet nyolcmilliárd forint adót nem fizetett be az államkasszába.

A NAV tavaly áprilisi tájékoztatása szerint addig több mint egymilliárd forint értékben ingatlanokat zároltak, teherautókat, személygépkocsikat – köztük luxusautókat -, traktorokat, több millió forintos karórákat és 13 millió forint készpénzt foglaltak le. Akkor azt közölték, hogy az elkövetők vagyonosodási vizsgálata után újabb zárolások jöhetnek.

Valószínűleg jöttek is, mivel Pocsai Edit megyei főügyész most azt mondta, a nyomozás folyamán az elkövetők által a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányt elérő mértékű ingó és ingatlan vagyont helyeztek zár alá, illetve foglaltak le.

Dehir – Lebukott a bocskaikerti olajbáró

Minden bizonnyal azok sem ússzák meg, akik rendszeresen vásároltak gázolajat a bűnbanda telephelyeiről. A vevők között a NAV már azonosított tüzép telepeket, mezőgazdasági nagyvállalkozókat és fuvarozó vállalatokat is.

Alig fél évvel a bocskaikerti olajbáró bűnbandájának lebukása után egy másik olajos bűnszervezetet is lelepleztek a NAV bűnügyi nyomozói, mely ugyanezzel a módszerrel csalt el adóforintokat. Ezt a csoportot egy debreceni férfi irányította.

A bűnszervezet mintegy hat és félmillió liter bázisolajat terített jövedéki adó ás áfa megfizetése nélkül a Hajdúdorogon, Csepelen és Dunaharasztiban működő elosztó telepekre. Ha ők is hasonló profittal dolgoztak, mint a bocskaikerti olajbáró bandája, akkor egymilliárd forint körül kereshettek.

“Bár január 14-én, csütörtökön a Nemzeti Színházban rendezik meg az 58. Év sportolója gálát, Hosszú Katinka január 10-én vasárnap elutazott az Egyesült Államokba, hogy részt vegyen Austinban a pénzdíjas Arena Pro versenysorozat második állomásán, amelyre január 15-17. között, péntektől vasárnapig kerül sor” – írja a MÚSZ, amely jelzi, Hosszú Katinka már vasárnap elutazott, de versenyengedélyezési kérelme – a menedzsmentje révén – hétfőn érkezett meg a szövetségbe.

“A szövetség kényszerhelyzetbe került: ha megadja a versenyengedélyt, akkor igazolja, hogy Magyarországon egy kiemelkedően sikeres sportoló bármit megtehet. Ha nem adja meg – és amennyiben az Arena versenysorozat rendezői megkövetelik a startengedélyt -, akkor a MÚSZ a legjobb szándéka ellenére is kárt okozhat a legeredményesebb magyar versenyzőnek, mint ahogy a verseny rendezőinek is. Nyilvánvaló, hogy Hosszú Katinka neve szerepel a programban, a verseny rangját emelő részvételére a házigazdák joggal számítanak, a repülőjegyét alighanem megvették, kint tartózkodásának költségeit minden bizonnyal kifizették – olvasható a MÚSZ tájékoztatójában, amely így folytatódik: – Mindezek ismeretében a Magyar Úszó Szövetség úgy döntött: bár a versenyzőnek a versenyengedélyt még az austini meghívás elfogadása előtt illett volna megkérnie, a kialakult helyzet mielőbbi békés rendezésének elősegítése érdekében a versenyengedélyt megadja – ha azt Katinka Austinból megkéri a szövetségi kapitánytól.”

A szövetség szerint bár a sportolónak a versenyek előtt már az úszásra kell összpontosítania, Austinban azonban mégsem az olimpia zajlik, s egy néhány perces telefonbeszélgetés Hosszú Katinka teljesítményét nem befolyásolhatja negatívan, viszont ily módon a részéről is kifejezésre juthat a vita lezárásának szándéka.
“A fentiek alapján a MÚSZ kiváltképp örömmel és köszönettel fogadja Borkai Zsolt hasonló indíttatású bejelentését, melynek értelmében a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke kész egy asztalhoz ültetni Hosszú Katinkát és a szövetség elnökét. A sportág vezetése reméli, legalább a MOB tájékoztatást kapott arról, Hosszú Katinka mikor lesz újra Magyarországon, mert a sportági szövetségben ezt senki sem tudja.”

A közlemény azt is leszögezi, Siklós Erik, a MOB kommunikációs igazgatója az M4 Sporthétfő című műsorában arra a kérdésre, hogy mit akar Hosszú Katinka, maga is azt válaszolta: nem tudja.

“A Magyar Úszó Szövetség, alávetve magát a NOB Chartában megfogalmazottaknak, azokkal összhangban, mindenkor a Magyar Olimpiai Bizottság joggal hangsúlyozott célkitűzéseit szeretné követni, amely a tiszta játékot, egymás kölcsönös tiszteletét ösztönzi” – zárul a MÚSZ közleménye.

A tájékoztatás szerint a bankszövetség – a bankárképző közreműködésével – 12 éven át a verseny korlátozására alkalmas módon működtette a BankAdat adatbázist, így lehetővé tette a bankok számára, hogy egyedi, üzleti titoknak minősülő, stratégiai adatokat osszanak meg egymással.

Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

A hatóság álláspontja szerint a BankAdat keretében megvalósult információáramlás horizontális információcserének minősül, amely sérti mind a magyar, mind az uniós versenyjogi szabályokat.
A GVH indoklása szerint a bankszövetség tagjai által az adatbázisban megosztott egyedi, üzleti titkoknak minősülő, stratégiai adatok – például mennyiségekre, költségekre, keresletre, nyereségességre vonatkozó adatok – biztosították, hogy a pénzintézetek naprakész információval rendelkezzenek a piacról, a piaci folyamatokról, versenytársaik teljesítményéről, üzletpolitikájáról, illetve stratégiájáról. Az elérhető információkat az érintett pénzintézetek elsősorban az üzleti tervezésnél, a stratégiaalkotásnál és a termékfejlesztésnél használták fel.

A GVH az adatot szolgáltató, és így a jogsértő döntések meghozatalában részt vevő bankszövetségi tagok közvetlen versenyjogi felelősségét nem állapította meg, mert az adatbázis létrehozásáról és működtetéséről szóló döntéseket a bankszövetség hozta meg.

A GVH ugyanakkor mögöttes felelősként nevezte meg azokat a pénzintézeteket, amelyekkel szemben a kiszabott bírság behajtása iránt intézkedik, ha a bankszövetséggel szemben a végrehajtás nem vezetne eredményre.

A hatóság elfogadta a bankszövetség részletfizetés engedélyezése iránti kérelmét, mert annak tagdíjbevételei nem fedezik a kiszabott bírságot, így a tagjai számára pótbefizetést, vagy a tagdíjak felemelését szükséges előírnia – áll a közleményben.

A bírság összegének meghatározása során a GVH a bankszövetség esetében az adatot szolgáltató tagoknak 2001-től az adatszolgáltatásuk idején keletkezett érintett piaci forgalmának a lakossági és vállalati szegmenshez sorolt kamat, díj és jutalékbevételei összegéből indult ki, míg a bankárképző esetében az adatbázis működtetésével összefüggésben elért árbevételt tekintette releváns forgalomnak.

A GVH súlyosító körülményként vette figyelembe egyebek mellett, hogy a feltárt információcsere kifejezetten széles körű egyedi adatmegosztáshoz vezetett, és az árverseny, a minőségi verseny és az innovációs verseny dimenzióit is érintette, valamint azt is, hogy a BankAdatban részt vevő tagvállalkozások szinte teljes egészében lefedték a hazai bankrendszert, együttes piaci részesedésük meghaladta a 80 százalékot.

Enyhítő körülményként értékelte a GVH egyebek mellett, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindítását követően a bankszövetség és a bankárképző önkéntesen felhagyott az adatbázis működtetésével, valamint azt, hogy az adatbázis csak részben minősül jogsértőnek.

A GVH megszüntette az eljárást a BankAdat adatbázisból aggregáltan lekérdezhető adatok esetében, valamint a Kinizsi Bankkal, a KELER-rel, az Exim Bankkal, az MFB-vel és a Mohácsi Takarékbankkal szemben.