A cívisváros társadalmi, civil, és települési kapcsolatokkal összefüggő, valamint ifjúságpolitikai, egészségügyi és turisztikai feladatokért felelős alpolgármestere, Széles Diána és családja – férje és kisfia – számára minden bizonnyal többszörösen is piros betűs ünnep lesz a karácsony az idei évtől.

Széles Diána alpolgármester

Csodás, semmihez sem hasonlítható ajándékot hozott ugyanis a Jézuska számukra december 24-én: megszületett második gyermekük, Dorka lányuk. A kislány és édesanyja is jól vannak.

A Holle anyó című mese sokak számára ismerős lehet, hiszen a szorgos és a lusta leány története minden gyermeknek jó példamutatással szolgál, így nem maradhat ki az esti felolvasások sorából sem.

Holle anyó a Vojtinában

Az előadás a szorgos leány ugráltatásával kezdődött, aki mostohaanyja és mostohatestvére minden kívánságát teljesítette, de így is elkergették a háztól. Világgá ment és bánatában belevetette magát a kútba, amelyben egy másik világot talált. Itt segített egy kemencén, hogy ne égjenek meg a benne sülő kenyerek, majd egy almafát szabadított meg terhétől. A kenyerek és az almák varázslatos úton Holle anyóhoz kerültek, akire már nagyon kíváncsi volt a leány, hiszen a kemence és az almafa is mesélt róla neki. Meg is találta kunyhójában a világ végén. Holle anyó befogadta a szegény leányt, de csak munkáért cserébe. Takarítania, főznie és dunyhát ráznia kellett, amit a leány meg is tett zokszó nélkül, hiszen otthon is ezeket kellett csinálnia, de itt legalább kedvesen szóltak hozzá. Így nyugalomra lelt Holle anyónál, aki szeretettel fordult felé. A leány összebarátkozott a seprűvel, a fazekat megszelídítette és dunyharázáskor a hópelyhekkel énekelt. Ugyanis varázslatos hely volt Holle anyó otthona, beszélt a seprű és a fazék, és ha itt rázni kezdték a dunyhát, a földön hó esett. Mégis honvágya lett a leánynak. Holle anyó elbocsátotta és aranyruhával jutalmazta szorgalmáért. Hazaérve mostohaanyja irigyelte tőle az aranyruhát, így elküldte saját leányát, hogy ugorjon a kútba. A lusta leány meg is tette, de nem szedte ki a kenyeret a kemencéből, és az almafával is durván bánt. Ráadásul Holle anyónak sem segített a ház körüli teendőkben, sőt folyamatosan csak azon járt az esze, hogy mikor kapja meg jutalmát. Holle anyó őt is elengedte és megjutalmazta munkájához mérten: szurokkal borította be.

A Vojtina a Griff Bábszínházzal közösen vitte színpadra Holle anyó történetét, és kiváló munkát végeztek. Lehet, hogy elfogult vagyok, mert életkoromból kifolyólag, elsősorban a kesztyűbábok világában nőttem fel, és a mai napig ez áll legközelebb a szívemhez. Nem hiszem, hogy csak emiatt, de számomra üdítő változatosság volt újra klasszikus paravános játékot látni, sőt így ismét gyereknek érezhettem magam egy kicsit. Önfeledten élveztem az előadást, és ezzel nem voltam egyedül. Nagy sikert könyvelhet el a bábszínház, és most még a szülőket is elvarázsolták az alkotók.

A bábokat Nagy Mónika és Telenkó-Oláh Tímea mozgatta, az életre keltésben Szabó Magdolna is közreműködött, remek volt köztük az összhang. A háttérrel pedig sikerült a mesekönyv lapozásának illúzióját kelteni. A zene, az énekek és a hanghatások illeszkedtek a jelenetekhez és precíz munkáról árulkodtak, de itt kell kitérnünk a speciális effektekre, mert akadt ilyen is. Amikor Holle anyó és a szorgos leány a dunyhát rázták, a hópelyhek dalra fakadtak, ami varázslatos egy mesében, de az alkotók ezt még tudták fokozni, ugyanis a nézőtér felett valóban elkezdett esni a hó. Gyermek és felnőtt együtt nézte megbabonázva a különös jelenséget. A meteorológiai intermezzo rövid ideig tartott ugyan, de még jó néhány pillanatig senki sem figyelt a színpadra, csak a félhangosan elmondott kéréseket lehetett hallani: Még egyszer! Nem tartott tovább a hóesés 30 másodpercnél, de így is beköltözött a tél és annak minden csodája a színházterembe.

Ennél egyszerűbb elem is heves reakciót váltott ki a közönségből. Van, ami sosem megy ki a divatból, és ez a kergetőzés. A lusta leány küzdelme a seprűvel és a fazékkal Vitéz Lászlót idézte. Már nem lehetett tudni, hogy ki kerget kit és ki ütlegel kit. Kemény Henrik biztosan jól szórakozott volna ezeken a részeken. A jól ismert recept bevált, az ifjúság nem bírta abbahagyni a nevetést, a felnőtt kísérők pedig csatlakoztak.
Ez az előadás ideális az ünnepi időszakban, mert a tél szépségeit hozta el mindenkinek, miközben szórakoztatott, és nem hiányzott belőle a tanulság sem. A gyerekek élvezték a kedves bábok köré épülő világot, míg a felnőttek nosztalgiázhattak egy olyan előadást látva, mely még számukra is tartogatott meglepetéseket.

Remeknek ígérkező koncertnek ad helyet a felújítása óta számtalan rendezvény helyszínéül szolgáló víztorony e hét szombatján: az Elefánt és Esti Kornél zenekarok nálunk zárják országos  turnéjukat egy nagyszabású produkcióval.

A két együttes tavasszal kezdte közös turnéját, s az útba ejtett városok listáját kiegészítve Debrecenben zárják az idei koncertsorozatot. A közös fellépés ünnepi hangulatban telik majd, az eddigi állomásoknál is nagyobb mulatságot ígérnek a szervezők. Az Elefánt tavasszal megjelent új lemezével érkezik, az Esti Kornél pedig a készülő albumról hoz meglepetést a közönségnek

Az Elefánt együttes 2012 januárjában alapította Szendrői Csaba énekes, szövegíró és Tóth András gitáros. Németh Szabolcs dobos, Horváth Ede basszusgitáros és Kovács Zoltán zongorista csatlakozásával megszületett a jelenlegi felállás, amivel a zenekar ismertté vált. Zenei repertoárjuk rendkívül széles, szinte bármilyen műfajt elegyítenek a keringőtől a gypsy punkig. A siker létrájára hamar felhágtak, találkozhattunk velük a hazai könnyűzene legnagyobbjaival játszva fesztiválokon és a hazai legnagyobb koncerthelyszíneken. Azóta is a hazai alternatív zene egyik éllovasának számítanak.

Kapunyitás 20 órakor, a fellépők mindenkinek remek hangulatot és kiváló időtöltést ígérnek. A két együttes után az estét a Tesco Disco folytatja majd reggelig tartó bulival.

Az adventi és karácsonyi időszak Debrecenben – ahogy azt hetek óta tapasztalhatjuk – a közösségről is szól. Arról, hogy figyelünk egymásra.

Illusztráció

A tavalyi évhez hasonlóan, idén december 24-én is kántálásra várják mindazokat, akik énekes köszöntéssel szeretnék megajándékozni a szentestét egyedül töltőket, készülődőket.

A kántáló közösségekhez 16 órakor a Fényes udvari játszótérnél, illetve 18.30-kor a Tócóskertben, a Széchenyi-kerti református templom előtt lehet csatlakozni.

Az év meghatározó debreceni személyiségeit keresi a Dehir.hu idei választásán. A közélet, a sport, a kultúra és a civil szféra világából kértünk fel tizenegy ismert embert a zsűribe, segítsenek döntésre jutni. Ők hat kategóriában állítanak jelölteket, közülük a Dehir olvasói választhatják ki a győztest. Ezúttal az év művésze kategória jelöltjeit mutatjuk be.

A mostani szavazás során az előző évekhez képest jelentős változás, hogy nincs külön zenész, művész, vagy éppen színész kategória. Mindenki, aki a kultúra és művészet terén emlékezetes teljesítményt nyújtott, egyszerre versenyezhet egymással. Viszont új elem, hogy némileg mégis megbontottuk ezt a területet: külön versenyeznek az egyéni, és külön a csoportban nyújtott teljesítmények.

A művészek kategória jelöltjei között vannak színészek, vizuális területekkel is foglalkozó bábszínházi szakember, valamint festőművész is. A döntés az önök kezében van.

A voksokat január 11-én déli 12 óráig várjuk, egy gépről 24 órán belül csak egy szavazatot lehet leadni.

Garay Nagy Tamás

Színházban és filmekben is játszik a debreceni színész, aki sohasem gondolt arra, hogy máshova szerződjön. Garay Nagy Tamás szereti Debrecent, itt van otthon. Annak idején Kerényi Imre és Huszti Péter osztályában végzett a Színművészetin, végzősként hívták Szegedre, Pécsre, Zalaegerszegre, Békéscsabára, végül mégiscsak szülővárosába tért vissza 1988-ban.

Garay Nagy Tamás

A Csokonai Színház művésze emlékezetes alakítást nyújtott Szabó Magda sikerdarabjában, a Régimódi történetben, ahol az apát, Jablonczay Kálmán  játszotta. Játszott a Marcia grófnőben, A Mester és Margaritában; a jubileumi évadot nyitó, az ördöngös debreceni professzort megidéző Orbán-drámában, A magyar Faustban. Legutóbb pedig a Hungária-slágerekkel teli Made in Hungáriában lépett a világot jelentő deszkákra. Garay Nagy Tamást nem csupán színházban, hanem a Debrecen Televízió filmjeiben is láhattuk: A rögöcsei csodában, Az ötödik ízben és a II. Savaria Filmszemle fődíjas alkotásában Kossuth papjában.

Láposi Terka

A Vojtina Bábszínház játszószínházának művészeti vezetője Makoldi Sándor tanítványai közé tartozik. Előadások sorát tervezte a bábszínháznak, s nevéhez fűződik az interaktív bábos foglalkozások tematikájának és metodikájának, egy sajátos, csak erre a bábszínházra jellemző tematikus programnak a megvalósítása.

Láposi Terka

Láposi Terka feladatai közé tartozik a színház arculatának gondozása és a Vojtina kiállítási tematikájának összeállítása is. Pályája során sokféle végzettséget szerzett: a Tanítóképző Főiskolán tanítói, Nyíregyházán rajztanári, a Debreceni Egyetem néprajz szakán etnográfusi diplomát, a Károli Gáspár Református Egyetemen színháztudományi mesterképző diplomát vehetett át. Emellett drámapedagógus szakképesítéssel és vizuális kommunikációs tanfolyamon szerzett oklevéllel is rendelkezik. Tavaly Debrecen Kultúrájáért Díjban részesült. Magáénak érzi Eugen Fink gondolatait: „Amikor játszunk, különös történést és boldogságot élünk át, a teremtés élményét: bármivé válhatunk, a lehetőségek végtelen sora áll előttünk nyitva, a szabad és korlátlan lehetőségek illúziója hat át minket”.

Makoldi Sándor

Különleges egyéniség ez a kitűnő festő, ez a szervesen gondolkodó néprajtudós, aki tanárként generációkat bocsátott útra.  Az idén 70 éves Makoldi Sándor a budapesti Képzőművészeti Gimnázium befejezése után Egerben földrajz-rajz, majd Debrecenben néprajz szakot végzett. Több mint 30 évig tanított a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Művészeti Tanszékén, ahonnan docensként ment nyugdíjba.

Makoldi Sándor

Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, valamint a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége szervezeteinek. 1971 óta állít ki önállóan, egyéni kiállításain túl gyakoriak a (volt) tanítványokkal közös szereplései és a családi tárlatai is. Művészeti írásai mellett néprajzzal és pedagógiaelmélettel is foglalkozik. Pályafutása, Debrecen iránti szeretete és a régióhoz való hűsége példaértékű. Az immáron több évtizede felvállalt nemzeti hagyományok (képírás) tudatos továbbvitele mellett a hasonló vizuális törekvések ösztönzését is szívügyének tekinti; jellegzetesen egyedi színvilágot, a magyarságra jellemző jelképfestészetet teremtett, melyben a magyar népművészetet és annak ősi hagyományait szólaltatja meg. Makoldi Sándor idén, a város napján Pro Urbe-díjat vehetett át.

Mészáros Tibor

Sokféle szerepből ismerheti a közönség a Csokonai Színház fiatal és népszerű művészét. Mészáros Tibor végzős egyetemistaként már egy Tankcsapda-klipben is feltűnt. Játszott operettben, ahol megmutathatta komikusi vénáját, de magával ragadó alakítást nyújtott a kultikus Bulgakov-műben, a Mester és Margaritában illetve A chioggiai csetepatéban.

Mészáros Tibor

Mészáros Tibor rendezte a közönség körében népszerű kocsmadrámát, az Istent a falra festeni című, Tar Sándor írásai alapján darabot is. (Ezzel sikerült beseperni nyáron a városmajori Színházi Szemlén a legtöbb közönségszavazatot.)  Mészáros Tibor sikersorozata az idei szezonban folytatódott: a jubileumi évad elején átvehette a Kaszás Attila-díjat, melyre a társulata nevezte, és amit végül a közönség szavazatai alapján nyerhetett el. Ismét feltűnt rendezőként is: a Kismama-kalandot és a Made in Hungáriát vitte színre idén Mészáros Tibor, aki 2012-ben az év művésze lett a Dehir.hu választásán.

Varga Klári

Ha kell, úgy énekel, mint egy rocksztár. Vagy úgy ad elő sanzonokat, hogy szinte Párizsban érezzük magunkat. Amikor színpadra lép, mindegy, milyen szerepet osztottak rá: elvarázsolja a nézőket a Csokonai Színház művésznője, aki 2013-ban igazolt Debrecenbe.

Varga Klári

Varga Klári remek játékára szívesen emlékezhet vissza a közönség az Istent a falra festeni kocsmadrámából és Goldoni vígjátékából, A chioggiai csetepatéból; de A magyar Faust Lucifereként és a nyolc nő anyafigurájaként (Gaby  is emlékezetes alakítást nyújtott. A Csikóinkban pedig a táncban, a mozgáskultúrában tett jártasságáról bizonyosodhattak meg a nézők. Varga Klári a színház mellett a sport világát is kedveli: nagyon szereti a hosszútávfutást és a hegyi kerékpározást. Legkedvesebb távja a félmaraton, de mint elárulta, számtalan futóversenyen részt vett emellett.